Íme az 5 legijesztőbb teória a világ működéséről

teória
Shutterstock - amgun
elmélet tudomány teória filozófia
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
Mióta csak léteznek tudományok, számos érdekes elmélet látott napvilágot. Azonban nem egy teória kifejezetten vérfagyasztó képet mutat a minket körülvevő világról.

A tudósok rengeteg elméletet alkottak a világ működésének leírására, melyek közül nem egy rémisztő képet ír le. Íme 5 teória, amik garantáltan elgondolkodtatnak a világ működéséről, ahogy az is garantált, hogy ki fog mozdítani a komfortzónádból.

teória
Némelyik teória riasztó jövőképet fest.
Forrás: Shutterstock

1. Szolipszizmus

Az egyik legrégebbi teória a szolipszizmus, mely elmélet szerint csupán egyetlen ember létezik, minden más, amit maga körül érzékel csak a tudata terméke. A filozófiai irányzat abból indul ki, hogy az ember csupán a saját tudatát képes bizonyítani, valóban érzékelni. A szolipszizmus rémisztő mivoltát épp az adja, hogy szinte lehetetlen bebizonyítani az ellenkezőjét.

Sok dolog, sok személy létezik a világon, de Alany csak egy van.

2. Sötét erdő teória

A végtelen univerzumban keringő bolygók valós számát fel sem képes fogni az emberi agy. Ennyi planétán már csak matematikailag is léteznie kell intelligens életnek – csakhogy eddig még nem szereztünk tudomást egyik idegen civilizációról sem. Ezt az ellentmondást nevezik Fermi paradoxonnak.

sötét erdő teória
A sötét erdő teória magyarázat lehet arra, miért nem találkoztunk még földönkívüliekkel.
Forrás: Shutterstock

A sötét erdő teória - angolul dark forest theory - épp a Fermi paradoxont oldja fel: a hipotézis szerint az idegen civilizációk direkt nem adnak magukról életjelet, mert az űr olyan, mint egy sötét erdő és nem lehet tudni, mik egyéb idegen, esetleg fejlettebb kultúrák szándékai. A teória egyébként Cixin Liu A sötét erdő c. regényéről lett elnevezve.

A sötét erdő teóriától tartva számos tudós, például Stephen Hawking is felemelte a szavát az űrbe lőtt információk ellen, de még Elon Musk is aláírt egy ilyen kezdeményezést.

3. Az agy a tartályban elmélete

Az agy a tartályban elmélet egy gondolatkísérlet, melyet gyakran használnak filozófiai kísérletekben. Lényege, hogy az ember valójában egy tartályban lebegő agy, amit pedig érzékel, mesterséges impulzusokból származik. A teória arra igyekszik rávilágítani, hogy soha nem zárható ki teljesen, hogy tartályban lebegő agyak vagyunk, így azt sem, hogy a külvilágról alkotott minden gondolatunk téves.

elmélet
Az agy a tartályban elmélet gyakori elem filozófiai vitáknak.
Forrás: Shutterstock

4. A rettegés elmélete

Ez az elmélet az emberi pszichét tárja fel, mely szerint a ember célja az önfenntartás, ám a halál és a világ mulandósága rettegéssel tölti el, ezét megalkotta a kultúrát, egy mesterséges világot, ahol minden állandó. A Rettegés Kezelési elmélet alapján a jó önértékelésű emberek úgy érzik, képesek megfelelni a kulturális normáknak, így elérték a részleges halhatatlanságot. 

rettegés kezelési elmélet
A rettegés kezelései elmélet szerint az ember a haláltól való félelmében hozta létre a kultúrát.
Forrás: Shutterstock

Minden, amit az emberiség története során csak létrehozott, a haláltól és mulandóságtól való félelmében alkotta.

5. Technológiai szingularitás

Az egyik legismertebb tudományos elmélet egyben a leghátborzongatóbb is: a technológiai szingularitás jelentése azt fedi, hogy az emberfeletti mesterséges intelligencia megjelenésével a technológiai változások olyan sebesek és mélyrehatóak lesznek, amit az ember sem irányítani, sem felfogni nem lesz képes. 

Hands,Of,Robot,And,Human,Connect,Artificial,Intelligence,Ai,Circuit
Forrás: Shutterstock

A kérdés az, hogy nem értük már-e el a technológiai szingularitást eleve?

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.