A szakértő válaszol: elindultak a szóbeli érettségik − Így vehetjük fel a harcot a vizsgadrukkal
2025.06.03.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huVan megoldás! A szóbeli érettségi olyan, mint egy első randira menni: ha jól sikerül, taps, ha nem... nos, az sem a világ vége. De mit tegyünk, ha közben a szorongás eluralkodik rajtunk?
Zsong a folyosó, csikorog a szék, a tanári tekintet pedig még a legmagabiztosabb diákot is zavarba hozza. Igen, elkezdődtek a szóbeli érettségik. És vele együtt megérkezett a rettegett vendég: a vizsgadrukk. Szakértőnk elmondta, hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet.
Forrás: Shutterstock
Halálfélelem a szóbeli érettségin: így küzdheted le ezt a kellemetlen, szorongó érzést
De vajon minden idegesség káros? Egyáltalán mi zajlik bennünk ilyenkor? És mit tehet a szülő, ha a gyerek már a nevét sem tudja elmondani, nemhogy Arany János egyik balladáját? Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus segített nekünk eligazodni a szorongás és a vizsgadrukk labirintusában.
Félelem vs. szorongás
Alapvetően kétféle vizsgadrukkot különböztetünk meg: félelmet és szorongást – kezdi a magyarázatot Dr. Makai Gábor. A félelem természetes velejárója minden komoly megmérettetésnek, ráadásul teljesítménynövelő hatása is van. Segíti a koncentrációt, sőt, motivál is. A szakember szerint, a baj akkor kezdődik, amikor ez a félelem eltorzul.
„Nem egészséges, ha irreális félelmi fantáziák alakulnak ki – amikor a diák már nem is magától a vizsgától fél, hanem attól, hogy kudarcot vall, és ezzel csalódást okoz a környezetének”
– magyarázza a pszichológus. Ez már nem félelem, hanem szorongás. És igen nagy különbség van a kettő között.
A megfelelési kényszer: a kő, ami teljesen elnyomhat
A szorongás legtöbbször nem a tantárgy vagy a vizsga miatt alakul ki – hanem a mögötte húzódó elvárások miatt. A diák ilyenkor nem azt gondolja, hogy nem tudom a tételt, hanem azt, hogy ha elrontom, szégyenbe hozom a családomat – mondja Dr. Makai. És ezzel elindul a spirál: önmarcangolás, leblokkolás, tehetetlenség.
„A teljesítménykényszer sokszor már eleve jelen van a gyermek életében, a vizsgahelyzet pedig csak előhozza. Aki szorong, annak a konkrét szituáció kezelése is nehezebbé válik. Úgy érzi, egyedül van, és nincs hova menekülni.”
A szülő: a kulcsszereplő
És itt jön a képbe a szülő. Aki – nem mellesleg – természetesen, szintén izgul. Csak másképp.
„Nagyon sokat számít, hogyan kommunikál a család az érettségi előtt. Ha megértőek, ha megerősítik a gyereket, ha elmondják, hogy bármi is lesz, megoldjuk együtt, akkor a gyerek is kevésbé érzi magát egyedül.”
A szorongás legjobb ellenszere ugyanis nem a „nem kell izgulni” típusú tanács, hanem az empátia és a biztonságérzet. Tudatosítani kell a gyerekben, hogy a hiba nem egyenlő kudarccal. Hogy nem attól lesz értékes, ha hibátlanul felel, hanem attól, hogy próbálkozik és még ha valami rosszul is sikerül, nem dől össze a világ.
A legelső megmérettetés sosem egyszerű
Az első megmérettetés mindenkinél nehéz. De ha jól kezeljük, megfelelően kommunikálunk, segíthetjük a gyermeket– hangsúlyozza Dr. Makai. Nem baj, ha izgulás, a félelem. Sőt. De ha már átveszi az irányítást és tévképzetek alakulnak ki, érdemes elgondolkodni a szorongás forrásán és a gyökerétől kezelni a problémát.
