3 kajaszag, ami aktiválhatja a gyerekkori szorongásodat

Bizonyos illatok olyan erővel csapnak meg, hogy az ember úgy érzi, hirtelen újra a menzán ül, előtte egy tál gyanús színű főzelék, mellette egy műanyag pohárban tej, a háttérben pedig valaki pityereg, mert nem kapott repetát. Igen, ezek a kajaszagok olyanok, mint az időgépek. És sokszor nem épp a boldog múltba repítenek vissza bennünket, inkább szorongáshoz vezetnek.
A Harvard Health Publishing kutatása szerint a szaglás az egyetlen érzék, amely közvetlenül kapcsolódik az agy érzelmi központjaihoz – az amygdalához és a hippocampushoz. Ezek felelősek az emlékeinkért és érzelmi reakcióinkért. Ezért lehet az, hogy egyetlen falat finomfőzelék szaga konkrétan gyomorgörcsöt idéz elő, vagy hogy egy adott étel illatáról eszedbe jut, ahogy a család egy hosszú hallgatás után elkezd vitatkozni a terítő színén. Dr. Rachel Herz, a Brown Egyetem szagláskutatója szerint: „Az illatok egyedülálló módon képesek azonnali érzelmi reakciót kiváltani, anélkül, hogy tudatosan értelmeznénk őket”. Vagyis még mielőtt meg tudnád fogalmazni, mi bajod van, a tested már reagált: összeugrik a gyomrod, megemelkedik a pulzusod, és legszívesebben elfordulnál a táltól. Nézzük, melyek a leggyakoribb kaják, amelyeknek, ha felnőttként megérzed a szagát, újra szorongó kisgyerek leszel!
Félálomban, matek előtt, tejjel. A virsli gyanúsan sápadt volt, a szaga viszont intenzív. Nem is maga a virsli okozza a problémát, hanem amit képvisel: a reggeli rohanást, a beadandó hiányát, a tornazsák otthonfelejtését.
A névben a „finom” inkább irónia. A borsós-répás-cukros tejbegríz-hangulatú massza szaga sokak számára a gyermekkori tehetetlenség érzését hozza vissza. A „nincs más, ezt kell enni” mondat fojtogat, miközben megpróbáltad lenyelni a falatot.
A húslevesillat önmagában: meleg, otthonos, bensőséges, de sokaknál a klasszikus családi vasárnapok nem mindig idilli hangulatához társul: „miért nem jöttél időben?” „hány cukrot teszel még abba a teába?” „beszélhetnénk már normálisan?”. A húsleves szaga gyakran nem is a levest idézi fel, hanem az asztal körüli ki nem mondott feszültséget, és a „maradj nyugodt” típusú belső mantrát, amit már gyerekként is nyomtál magadnak.
A gyerekkorban szerzett emlékek mélyebben rögzülnek, különösen, ha érzelmileg telítettek. Ha az ételhez negatív élmény (stressz, szégyen, kényszer) társult, akkor azt az agy egyfajta emlékeztetőként tárolja el: legközelebb, amikor megérzed az illatot, automatikusan elindul a „védekezési reakció”. Bár a szag-emlék-kapcsolatot nem tudjuk kitörölni, új, pozitív emlékekkel átírhatóak. Egy gyerekként utált étel felnőttként, más kontextusban, más társaságban új élménnyé válhat – ha hagyjuk neki. Addig is, ha a finomfőzelék szagától inkább az ablakot nyitnád ki, mint a szívedet – teljesen rendben van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.