Amikor a másik rágása a pokol szimfóniája - Ennyi idő alatt ér véget a szerelem és ez az oka

A kapcsolat elején minden csók tűzijáték, a másik horkolása is cuki, sőt, még a széthagyott zoknijait is mosolyogva szeded össze, mert „hát milyen kis szétszórt”. Aztán telik-múlik az idő, és egy reggel azon kapod magad, hogy már az is zavar, ahogy eszi a műzlit. Sőt, valójában már az is, hogy lélegzik. Hangosan. Az orrán keresztül. Rágás közben. Borzalom. De mi történt? Elromlott a kapcsolat? Vagy te romlottál el? Nos, egyik sem. Egyszerűen csak lejárt a szerelem mandátuma. Az evolúció szerint teljesen normális, amit átélsz – csak Disney ezt valamiért elfelejtette elmesélni.
Mindössze 3 év alatt véget érhet a hormonparti. Kész, ennyi. Volt szerelem, nincs szerelem. Kikapcsolják a rózsaszín szűrőt. A Frontiers in Neural Circuits tudósai szerint agyunk úgy működik, mint egy TikTok-algoritmus: ami új, azt feldobja, ami már megszokott, azt elrejti. A kapcsolat elején a testünk oxitocint, dopamint és egyéb boldogsághormonokat termel, hogy a rózsaszín szűrőn át a másik AZ IGAZINAK tűnjön – még akkor is, ha közben szó szerint szürcsölve eszi a levest. Ez a monogámia fenntartása miatt alakult így: amíg szükség van rá. Csakhogy ez a biokémiai love story sajnos nem tart örökké. A hormonrendszerünk kb. 1-2 évig képes fent tartani a kábulatot. Aztán – mint minden jó buli – ez is lecseng. A rózsaszín szűrő kikapcsol, és ott maradtok hárman: te, ő... meg az összes idegesítő szokása, amit eddig észre sem vettél.
A ScienceDirect legújabb tanulmánya alapján az evolúció úgy alkotott meg minket, hogy találjunk egy párt, hozzunk létre egy utódot, majd pár év múlva nyissunk új fejezetet. Az őseinknél ez ösztönösen működött, a baba születése után pár évvel jöhetett a következő partner és a következő gyerek, egy másik nőtől. Biológiailag ez teljesen logikus volt az őskorban. Ma már ez a továbblépés kissé bonyolultabb, mert ott a közös Netflix-előfizetés meg a macska.
Mert ilyen a biológiánk: ennyi ideig képes az agyunk és a hormonrenszerünk „bedrogozni” minket. A testünk a rózsaszín kábulatot biztosító hormonkoktélból egy bizonyos idő után egyszerűen kifogy. Mint a parfüm, amit az elején túl nagyvonalúan fújtál, mint ha nem lenne holnap.
Nyugi, dehogy. Erről szó sincs! Az ösztön nem parancs. Viszont fontos tudni: a hűség nem gyári beállítás, hanem választható opció. Ha azt érzed, kezd ellaposodni a dolog, az nem azt jelenti, hogy vége – hanem, hogy munka nagy része csak most következik. Minden nap dolgozni kell, hogy fent tudjátok tartani a kapcsolatot. Van, hogy nehéz. Van, hogy idegesítő. És van, hogy a másik rágása konkrétan a pokol szimfóniája. De ha tudjátok, miért vagytok együtt, és hajlandóak vagytok tenni érte, akkor simán túl lehet élni a rózsaszín ködöt biztosító hormonleállást is. Tudatos jelenlét, intimitás, humor, közös trashreality-nézés – mindent be lehet vetni, csak találjátok meg, ami nektek működik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.