Az emberi elme új, hátborzongató képessége: az agyad meg tudja jósolni a jövőt

Úgy néz ki, az agyad nemcsak reagál a világra, hanem előre tudja, mi fog történni. A legújabb kutatás szerint az agyunk valós időben kalkulálja ki a jövőt, még mielőtt bármi megtörténne. A Max Planck Intézet tudósai kimutatták, hogy az agy hullámai képesek megjósolni a következő pillanatot – és ettől függ, milyen gyorsan reagálunk, mennyire vagyunk figyelmesek, sőt: mennyire hatékony az elménk.

Az agy mint időutazó: hogyan számolja ki a jövőt az agyunk?

Képzeld el, hogy egy bokszoló kitér az ütés elől még mielőtt az ellenfél elindulna, vagy egy zongorista pontosan akkor üti le a billentyűt, amikor kell – nem azért, mert gyors, hanem mert az agya előre tudja, mikor jön a pillanat. A Max Plank Intézet német kutatói szerint mindannyiunk fejében ott dolgozik ez a belső „időgép”, és a titka az alfa- és béta-hullámokban rejlik. Minél inkább kiszámíthatóbb a történés, annál gyorsabban váltakoznak a frekvenciák. Ez nevezték el a kutatók agyi ritmusoknak.

A kutatás szerint az agy három fő területe vesz részt a jövőbelátásban:

• a parietális kéreg, ami a mozgásokat időzíti,
• a középső temporális gyrus, ami az eseményeket követi,
• és a szenzomotoros kéreg, ami végül cselekvésbe fordítja a jóslatot.

A kutatók egy mágneses magnetoencefalográfiával (MEG), egy idegi aktivitása által keltett apró mágneses mezőket mérő képalkotó eszközzel figyelték az agyi aktivitást. Kimutatták, hogy minél kiszámíthatóbb egy esemény, annál erősebb az agyhullám-aktivitás – vagyis az agy gyakorlatilag készenlétbe helyezi magát a jövőbeli történésekre, így még az előtt meg tudja jósolni a bekövetkező eseményt, mielőtt az tényleg megtörténne.

Miért fontos ez nekünk?

Ez a felfedezés nemcsak a sportolók vagy zenészek teljesítményét magyarázza, hanem a figyelemzavarokat, a döntéshozatal lassulását és a Parkinson-kórt is új megvilágításba helyezheti. A kutatók szerint tanulmány új kapukat nyit az agyi ritmusok alapvető szerepének feltárásában az idő és a jövő kezelésében. Például ezeket a ritmusokat egy napon fel lehetne használni az agy előre gondolkodásának képzésére. Vagy ezeknek a jeleknek a zavarai megmagyarázhatják, hogy bizonyos betegségek, mint például az ADHD vagy a Parkinson-kór, miért befolyásolják az időzítést és a reakciósebességet.