Lovaggá ütött pingvin és parancsot megtagadó harcikecske – Karrierista állatok a királyi családok szolgálatában


Egyesek a királyi családokat szolgálták, mások minisztériumi folyosókon járőröztek, és olyan is volt, akit lovaggá ütöttek. Ismerd meg ezeket a különleges (és karrierista) állatokat.

Bármennyire is villog David Backham azzal, hogy nemrégiben lovaggá ütötte őt Károly király, Nils, a pingvin mindig is népszerűbb és menőbb lesz nála. A kis pingvin élete teljesen eseménytelenül telt az edinburghi állatkertben, egészen 1972-ig, amikor is a norvég királyi testőrség tagjai el nem látogattak városba, a katonazenekarok fesztiváljára.
Niels Egelien főhadnagy annyira megszerette, hogy a gárda tagjává és kabalájává választotta.
Keresztnevét is tőle kapta, vezetéknevét pedig az akkori norvég uralkodótól, V. Olavtól. Szolgálata alatt többször is előléptették, majd lovaggá ütötték – a ceremónia minden alkalommal ugyanúgy zajlott: egy sor egyenruhás katona tisztelgett a halat falatozó Nils előtt. Idősebb éveiben brigadérosként szolgált, halála után nevét és rangját egy másik pingvin örökölte.

A Billy becenévre hallgató kecske 2001-től 2009-ig állt a brit hadsereg szolgálatában, őrvezetői rangban. Közlegényként kezdte, alázattal dolgozott, és sosem mekegett, bármilyen feladattal is bízták meg. Karrierjének egyetlen mélypontja volt: 2006-ban parancsmegtagadás és elfogadhatatlan magatartás miatt lefokozták, mert júniusban a II. Erzsébet királynő 80. születésnapjára rendezett ünnepségen nem menetelt az elvárások szerint, ráadásul az egyik dobost is megpróbálta lefejelni. Állatvédők kampányoltak Billy mellett, végül visszakapta a címeit.

Amikor 1925-ben Alaszkában diftériajárvány tört ki, a gyógyszerek csak egyetlen módon juthattak el Nome városába: szánhúzó kutyákkal. A vezető kutya Balto névre hallgatott, csapatával hősiesen szállította a gyógyszereket a jeges viharban, több mint 1000 kilométeren át. Néhányszor volt csak rossz napja, ekkor stresszlevezetésképp ugatni kezdett. A szibériai husky kitartását szoborral értékelték, mely ma is megtekinthető a New York-i Central Parkban.

Azt gondolnánk, hogy a Downing Street 10. legtekintélyesebb lakója a mindenkori miniszterelnök. Tévedünk. Akinek minden kívánságát lesik, egy négylábú szőrös állat, Larry, a macska, a hivatalos főegerész. Karrierje igen mélyről, egy londoni menhelyről indult, innen került el 2011-ben a Downing Streetre. Több miniszterelnököt is kiszolgált, és bár sokkal magasabbra tört, mint hitte, sosem lett nagyképű. Szerencsére mindig ad hírt magáról: saját közösségi oldallal rendelkezik, rendszeresen jelentkezik élőben és szívesen pózol a kamerák előtt. Szelíd, ambiciózus, egy dolgot azonban senkitől nem tűr: hogy kisajátítsák kedvenc plüssfotelét.

A kandúr 2016-ban érkezett a Külügyi Minisztériumba, ám pechére szomszédjául épp Larryt a mindenkori brit miniszterelnök főegerészi rangban lévő macskáját kapta. Palmerston 2016 májusában fogta első egerét, és ezzel azonnal címlapokra került. A két bársonytalpú között hamar kiéleződtek a konfliktusok – mindketten ott harapták és karmolták egymást, ahol érték. Hogy a háttérben szakmai féltékenység áll-e, nem tudni biztosan, annyi azonban köztudott, hogy a két szakmacska a csetepaté után hónapokra el volt titva egymástól.

Palmerston 2019-ben már fontolgatta nyugdíjba vonulását – egyesek szerint túlsúllyal küzdött, és ez akadályozta főegerészi teendői ellátásában –, 2020-ban végleg elbúcsúzott a szolgálattól. Azóta vidéken, visszavonutan él.

Az Egyesült Államok nemzeti madarának, a fehérfejű rétisasnak mindig VIP helye van a legrangosabb eseményeken. Közülük a leghíresebb Challanger volt, aki a himnusz alatt szabadon repkedhetett társaival a stadionokban, a katonai és az elnöki ceremóniák idején.
Ha Bejamin Franklin ma élne, biztosan lenne ehhez néhány szava, ő ugyanis tiltakozott az ellen, hogy a rétisast válasszák az ország jelképének, mivel úgy vélte, hogy a madárfaj „rossz erkölcsű”.

A japán Kishi vasútállomás forgalma gazdaságilag a csőd szélén állt – ekkor vették fel a Tama nevű kóbormacskát állomásfőnöknek. Az állásra senki más nem pályázott. Tama sapkával a fején, elegáns egyenruhában fogadta az utasokat, a vasútvonal egy csapásra közkedvelt lett, az utasforgalom 10 %-kal nőtt. Tama már az örök vadászmezőkön lefetyel, azt azonban senki nem felejti el Japánban, mennyit köszönhet neki.




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.