Kiderült, hogy sosem létezett ez a kegyetlen középkori szokás

történelem középkor nászéjszaka
A középkorból számos írásos emlék és feljegyzés maradt fent, amelyeket a történészek egyre gyorsabban dolgoznak fel. Az elmúlt években ennek hála számos népi hiedelemről és középkori szokásról derült ki, hogy valójában alaptalan.

Számos történetből közismert az úgynevezett 'jus primae noctis', avagy az első éjszaka joga, ami egy kifejezetten kegyetlennek tűnő középkori szokás lehetett. Az előbb említett kifejezés azt takarja, hogy a középkorban a házasságok után a földesúr tölthette el az első éjszakát a jobbágya házastársával – ha akarta. Nos, mint megannyi korábbi történelmi feltevésről, úgy erről is kiderült utólag, hogy hamis alapokon nyugszik. 

Egy korabeli festményen két pár házasságot kör, de az első éjszaka joga valójában sosem létezett, mint középkori szokás.
Ma már számos középkori szokásról vagy népi hiedelemről tudjuk, hogy hamis. 
Forrás:  Getty Images

Sosem létezett ez a kegyetlen középkori szokás

Bár az első éjszaka joga sok népszerű irodalmi és filmes alkotásban megjelenik, a modern történészek többsége szerint nincs rá semmilyen történelmi bizonyíték, hogy valaha alkalmazták volna. A feltételezések szerint az első éjszaka joga, mint uradalmi felhatalmazás a 19. századi történészek és az irodalom által terjedt el. 

Annak ellenére, hogy sokan még az iskolában is úgy tanulták, hogy a középkorban a földesurak előszeretettel alkalmazták kiváltságukat, az úgynevezett első éjszaka jogát (jus primae noctis) alattvalóik házastársával, a valóságban ez a kegyetlen középkori szokás sosem létezett. A feltételezett földesúri kiváltság lényege az volt, hogy a nagyurak eltölthették a nászéjszakát jobbágyuk vagy vazallusuk friss házastársával. A történészek azonban ma már egyetértenek abban, hogy ilyen jog sosem létezett a középkorban. 

A jus primae noctis, vagyis az első éjszaka joga a 16. században bukkant fel először, amikor Hector Boece hamis történelmi alakokra hivatkozva írt róla. A felvilágosodás idején ugyan sokan a középkor barbárságának bizonyítékát látták benne, de már a 19. század történészei is egyértelműen cáfolták a létezését. A legenda valójában ősi esküvői szokásokból eredhetett, amelyekben a vőlegények a földesúr felé jelképes fizetséget adtak a házasságuk nyomán – de ez nem tartalmazott semmiféle szexuális tevékenységet. 

Logikus, hogy nem volt ilyen joga földesuraknak

Valójában kifejezetten logikus, hogy a nemeseknek nem volt ilyen, törvényben rögzített joguk. Miután a középkorban az egyház befolyása hatalmasvolt, ezért a Vatikán sosem engedte volna, hogy törvénybe foglaljanak olyasmit, hogy egy nőnek ne az Isten színe előtt házastársául fogadott férfi vegye el az ártatlanságát. Ráadásul a nemesek és a jobbágyok közti hatalmas társadalmi státuszkülönbség miatt is elképzelhetetlen lett volna egy ilyen légyott – nem beszélve az esetleges véletlen terhességek okozta bonyodalmakról.

Ezek is érdekelhetnek:

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.