2025.11.28.
Elsőre ártalmatlannak tűnnek, pedig a történelem tele van hátborzongató játékszerekkel. A veszélyes gyerekjátékok között akad olyan, ami mérgező, radioaktív, tűzveszélyes volt vagy épp kisállatok fejét csapta le, és mindez egykor teljesen normálisnak számított.
A gyerekjátékok története jóval sötétebb, mint elsőre gondolnánk: a múltban számos, ma már megdöbbentően hátborzongató vagy kifejezetten veszélyes gyerekjáték került az üzletek polcaira. Ma már egy apró lenyelhető alkatrész vagy egy éles elem is elég ahhoz, hogy egy terméket azonnal visszahívjanak, ám akár csak néhány évtizeddel ezelőtt egészen más volt a helyzet. A múlt játékai között számos olyan akad, amely nemcsak a gyerekek pszichés fejlődésére hathatott kedvezőtlenül, hanem közvetlen egészségügyi kockázatot is jelentett. Ezek közül több, még a felnőttekre nézve is veszélyes volt, és némelyikük nem is olyan régen tűnt el végleg a boltok polcairól.
Forrás: Getty Image
A veszélyes gyerekjátékok története és eltűnése a boltok polcairól
- Történelmi rémségek – A miniguillotine-tól a vérrel pettyezett viktoriánus hentesboltokig: játékok, amelyek a valóság legsötétebb oldalát idézték meg.
- Testi veszélyek forrásai – Mérgező festékek, olvadt fém, radioaktív anyagok és tűzveszélyes mechanizmusok, amelyek súlyos kockázatot jelentettek.
- A játékipar tanulságai – Hogyan változott a szabályozás, milyen botrányok kényszerítették változásra a gyártókat, és miért tűntek el ezek az életveszélyes játékok.
A testet és lelket is rombolták a veszélyes gyerekjátékok
Akadtak a játéktörténelem folyamán olyan játékok, amik szó szerint életveszélyesek voltak. Sajnos szép számmal sorolhatnánk a példákat, mi most nyolcat mutatunk be közülük az 1700-as évek végétől a 2000-es évek elejéig rajzolva a rémület ívét.
1. Miniguillotine
A francia forradalom időszakában meglepően népszerű gyermekjátéknak számított a mintegy 60 centiméter magas játékguillotine. A gyerekek gyakran babák, de akár kisebb állatok – például madarak vagy egerek – fejét is levágták vele. A szerkezetet felnőttek is használták, mint különös társasági „mutatványt”: az úgynevezett ellenséges figurákat illatosított folyadékkal töltötték meg, majd „lefejezték” őket. Nem mindenki nézte jó szemmel az efféle játékot; Johann Wolfgang von Goethe édesanyja határozottan elutasította, hogy unokájának ilyet vásároljon, és keményen bírálta a gyártókat is. A miniguillotine a 20. században időszakosan visszatért az amerikai boltokba, ám az 1970-es években a szülői tiltakozások miatt végleg kivonták a forgalomból, ezt az elképesztően morbid játékot.
2. Véres hentesbolt
A viktoriánus időkben a hátborzongató megjelenésű, babaméretű hentesboltok divatosak voltak a hagyományos babaházak alternatívájaként. Bár elég ijesztően néztek ki, hihetetlenül népszerűek voltak a kevésbé finnyás gyerekek körében. Ezek a megragadó játékok pontosan reprezentálták a valódi hentesüzleteket: fából készült hentesek és asszisztenseik, kolbászsorok, valódi vaskampókon lógó egész miniatűr combok, és fűrészporral és vérrel borított padlók alkották az élethű játékot. Egy gyerekjáték hentesbolt ma meglehetősen sokkolónak tűnhet számunkra. De a viktoriánus időkben ez hasonlított a mai szupermarketet imitáló játékkészlethez, amit a pénzről, valamint az élelmiszerekről való tanulás céljából készítettek.
Forrás: Picture Post
3. Rémisztő mászó baba
A 19. században készült kúszó baba volt az első mechanikusan mozgó játékbaba, ám inkább keltett félelmet, mint lelkesedést. Festett gipszfeje és óraműszerű teste miatt rideg, nehézkes és kevéssé játékos hatást keltett. A korszakban ráadásul a kúszást sokáig nem tartották természetes fejlődési szakasznak, így a mozgó baba megjelenése többeket zavart. Később, amikor a kúszás elfogadottá vált, a hasonló óraműves játékok is népszerűbbek lettek.
Forrás: De Agostini Editorial
4. Ólomkatonák
A viktoriánus korban a gyermekhalandóság eleve rendkívül magas volt: az 1850-es évek Angliájában a gyerekek negyede nem érte meg az ötödik életévét. A játékgyártásban használt ólomfesték tovább növelte a kockázatokat. Bár akkoriban ismert volt az ólom egészségkárosító hatása, a gyártók úgy gondolták, hogy a korlátozott kitettség elegendő védelem. Ma már tudjuk, hogy ez téves feltételezés volt. Nem ismert, pontosan hány gyermek szenvedett végzetes mérgezést ólomtartalmú játékok, kis katonák miatt, de az esetek a modern korban is előfordultak. 2006-ban egy minneapolisi kisfiú halt meg, miután ólmot tartalmazó dísztárgyat vett a szájába. Bár 1978 óta tiltott, hogy a játékok festéke vagy bevonata 0,06 tömegszázaléknál magasabb ólomtartalmú legyen, a szabályozás ellenére időnként ma is felbukkannak ilyen termékek.
5. Atomenergia-labor
Ez a játék 1951-ben jelent meg, gyermekeknek szánt nukleáris laboratóriumi készlet volt, amely mára hírhedten a világ legveszélyesebb játékai közé tartozik: valódi, radioaktív anyagokat tartalmazott a készlet. A játékot Alfred Carlton Gilbert fejlesztette ki, azzal a céllal, hogy a gyerekek megismerjék az atomenergia alapjait, mivel az '50-es évek optimista atomkorszakában az atomot a jövő ígéretének tartották. A doboz azonban olyan elemeket tartalmazott, amelyeket ma már semmiképp sem adnánk gyerekek kezébe: Geiger–Müller-számlálót, Wilson-ködkamrát, spintariszkópot, elektroszkópot, valamint négy urántartalmú ércmintát és rádium darabot. A kézikönyv több kísérlethez szárazjeges hűtést javasolt, ám kesztyűt nem mellékeltek, így a sugárzás mellett a fagyási sérülések veszélye is fennállt. Gilbert ugyan azzal érvelt, hogy a készlet teljesen biztonságos, ma már tudjuk, hogy az U-238 izotópnak való kitettség többek között rákkal, leukémiával, limfómával és más súlyos betegségekkel hozható összefüggésbe. A problémák mérséklésére ugyan adtak a gyerekek kezébe egy mini Geiger-számlálót, hogy ellenőrizhessék saját maguk és környezetük sugárszintjét, de ez aligha ellensúlyozta a kockázatokat.
Forrás: Shutterstock
6. Ólomöntés
A Gilbert vállalat szinte szakosodott a veszélyes anyagokat tartalmazó játékkészletekre. A szintén nem veszélytelennek számító ólomöntést is gyakorolhatták a cég egyik játékának segítségével, így akartak kerativitásra buzdítani, arra, hogy a gyerek feldezze annak örömét, ha maga készít el valamit. Most azon gyorsan lépjünk túl, hogy az ólom nem barátságos anyag, de olvadt állapotban még veszélyesebb. Különösen igaz ez a gyerekek esetében, akik valószínűleg égési sérüléseknek köszönhetően tanulták meg, hogy az olvadt fém nem játékszer.
Forrás: Shutterstock
7. Jibba Jabba figura
A Jibba Jabba eredetileg óvodás korú gyerekek stresszoldó játékának készült. A puha, gyúrható anyagú figura rángatásra és húzásra furcsa hangot adott, ám a kritikusok szerint épp ezzel ösztönözte a gyerekeket a durva bánásmód utánzására. A negatív visszhang hatására a gyártó módosította a játékot és a marketinget is.
8. Szikrázó görkoris Barbie
A Mattel egy olyan Barbie-t mutatott be, amelynek görkorcsolyája szikrákat csiholt, az öngyújtók elvén működve. A tűzveszélyes mechanizmus miatt a játékot rövid időn belül kivonták a forgalomból, de sajnos több gyerekszoba lett addigra a tűz fészke.
A játékok sötét múltja, amelyből tanulnunk kell
Bár ma a játékbiztonság szigorú szabályokhoz kötött, a történelem megdöbbentően más képet mutat. A miniguillotine, a radioaktív labor, az ólomtartalmú festékek vagy a tűzcsiholó görkorcsolya mind arra emlékeztetnek minket, milyen hosszú út vezetett a gyerekek védelméig. Ezek a hátborzongató játékok ma már inkább kordokumentumok, amelyek jól mutatják, mennyire változnak a társadalmi normák és a biztonsági elvárások. Ha visszatekintünk erre a sötét játéktörténetre, egyértelművé válik: a biztonságos gyermekkor nem magától értetődő, hanem folyamatos fejlődés és tanulás eredménye.
Ha felkeltettük érdeklődésedet a téma iránt, olvasd el következő cikkeinket is!
