Pszichológusok szerint a boldogság három alappillére az emberi kapcsolódás, a kompetencia érzése és az autonómia, vagyis hogy szabadon irányíthatjuk az életünket. A magas IQ-val rendelkező emberek – különösen nők – gyakran épp ezekben sérülékenyek.
Okosnak lenni sokak szemében maga a főnyeremény. Gyors gondolkodás, mély összefüggések felismerése, kiváló problémamegoldás – mindez kívülről irigylésre méltó adottságnak tűnik. Mégis egyre több kutatás és személyes történet mutatja meg az intelligencia árnyoldalát: az átlagon felüli, magas IQ sok esetben nemhogy nem növeli, hanem akár csökkenti is a boldogságérzetet.
A magas IQ áldás vagy átok? Rajtad is múlik, mit kezdesz vele! Forrás: Shutterstock
A boldogtalanság 10 tipikus megnyilvánulása magas IQ esetén
A magas intelligencia nem látványos teher, inkább egy csendes, belső folyamat, amely észrevétlenül hat a mindennapokra. Nem feltétlenül drámai boldogtalanság formájában jelenik meg, sokkal inkább apró jelekben: állandó feszültségben, belső elégedetlenségben vagy nehezen megélhető kapcsolódásokban. Az alábbi pontokban összegyűjtöttük, milyen formában mutatkozhat meg leggyakrabban a boldogtalanság azoknál, akik az átlagnál érzékenyebben, gyorsabban és mélyebben gondolkodnak.
Túlgondolás minden szinten: Egy fél mondat, egy rossz pillantás vagy egy múltbéli döntés napokig zakatolhat a fejükben. Az elme nem pihen, a gondolatok újra és újra körbejárnak.
Szorongás és belső feszültség: Az okos emberek hamarabb felismerik a problémák mélyebb rétegeit, és azt is, mennyi minden nincs a kezükben. Ez gyakran állandó nyugtalanságot szül.
Érzelmi eltávolodás: A racionalitás biztonságos terep, de ha túl nagy hangsúlyt kap, az érzelmek háttérbe szorulnak. Ez megnehezíti az intimitást és az öröm megélését.
Kapcsolati magány: Sokan érzik úgy, hogy kilógnak, túl mélyen gondolkodnak, vagy egyszerűen nem találják a közös hangot. Ez akár társaságban is magányossá tehet.
Túl magas elvárások önmagukkal szemben: Pontosan tudják, mire lennének képesek, ezért könyörtelenül számon is kérik maguktól. A kudarc így sokkal fájdalmasabb.
Kitartás hiánya: Gyerekként minden könnyen ment, ezért felnőttként nehéz megtanulni a hosszú távú küzdelmet. Az első akadálynál jön a frusztráció.
Frusztráció másokkal szemben: Türelmetlenség a lassabb gondolkodású emberekkel, idegesség a pontatlanság, a felszínesség miatt, ami könnyen konfliktusokhoz vezet.
Unalom és alulstimuláltság (bore-out): Ha nincs elég szellemi kihívás, megjelenik az üresség érzése, a motivációvesztés és a belső fáradtság.
Társadalmi elvárások nyomása: A zseni szerep elvárja a hibátlanságot. Sokan érzik úgy, hogy nem lehetnek gyengék, bizonytalanok vagy egyszerűen csak átlagosak.
Elszigetelődés és visszahúzódás: A túl sok inger és a folyamatos gondolkodás miatt egy idő után inkább egyedül töltenek időt, ami rövid távon megnyugtató, hosszú távon viszont magányossá tesz.
Átok vagy áldás?
A magas IQ nem egyenlő a boldogtalansággal, de nem is garancia a boldogságra. Az intelligencia akkor válik valódi erőforrássá, ha érzelmi intelligenciával, önismerettel és elfogadással párosul. Mert a boldog élethez nemcsak éles ész kell, hanem az is, hogy néha hagyjuk az agyunkat pihenni, és a szívünkre hallgassunk.
Mit tehetsz, ha magadra ismertél?
Tanuld meg leállítani a túlgondolást: Nem minden gondolat igényel megoldást. Segíthet a naplózás, a „majd holnap foglalkozom vele” technika vagy a tudatos jelenlét gyakorlása.
Figyelj a tested jelzéseire: A szorongás gyakran testi szinten jelenik meg először. Alvás, rendszeres mozgás, nyújtás, légzőgyakorlatok és elegendő pihenés nélkül az elme sem tud egyensúlyba kerülni.
Engedd meg magadnak az érzelmeket: Nem mindent kell racionalizálni. Néha az is elég, ha megéled az érzést anélkül, hogy elemeznéd vagy megmagyaráznád.
Csökkentsd a saját magaddal szembeni elvárásokat: Az, hogy képes lennél valamire, nem jelenti azt, hogy mindig és minden körülmények között meg is kell tenned.
Keress intellektuálisan inspiráló közeget: Egy tanfolyam, közösség, kreatív hobbi vagy hasonló gondolkodású emberek társasága csökkentheti az unalmat és az elszigeteltség érzését.
Gyakorold a cselekvést a tökéletesség helyett: Nem kell mindent előre végiggondolni. A „jó elég jó” szemlélet felszabadító lehet.
Adj teret a testednek az örömre: Tánc, természetben töltött idő, érintés, masszázs vagy akár egy lassú séta, ezek segítenek visszakapcsolódni önmagadhoz.
Tanulj meg kapcsolódni egyszerűen: Nem minden beszélgetésnek kell mélynek vagy intellektuálisan izgalmasnak lennie. A könnyedség is érték.
Fogadd el, hogy más vagy és ez rendben van: Nem kell beleférned minden elvárásba. A különbözőséged nem hiba, hanem adottság.
Kérj segítséget, ha túl nehéz: Terapeuta, coach vagy egy támogató közeg segíthet abban, hogy az intelligenciád ne ellened, hanem érted dolgozzon.
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.