A jégbe fagyott hercegnő: a 4500 éves tetovált múmiát a szibériai permafroszt őrizte meg épségben

1993-ban a régészvilág lélegzete is elállt, amikor az Altáj-hegység örök jégtakarója alól előkerült az Ukok hercegnőjének nevezett nő nyughelye. A jégbe fagyott, tetovált múmián kivehetőek maradtak a művészi tetoválások. Testén smaragzöld selyeminget és lószőrparókát viselt. Története nemcsak a divatról és a hatalomról, hanem egy fájdalmas betegségről és egy titokzatos nép hitvilágáról is mesél.

Az Ukok-fennsík jéghercegnője nemcsak megdöbbentően modern tetoválásait hozták felszínre, hanem egy olyan átkot is, ami azóta is rettegésben tartja az Altáj-hegység lakóit. Ki lehetett a mumifikálódott maradvány? Sámánnő, harcos amazon vagy egy ősi tragédia áldozata? Utánajártunk a jégbe fagyott titoknak.

A jéghercegnőt 1993-ban egy lengyel kutatócsapat szabadította ki

Natalia Polosmak régész professzor és csapata 1993-ban kezdett kutatni a pazyryk nép ősi civilizációjának nyomai után a szibériai permafrosztban, amikor is egy nem mindennapi leletre bukkantak. Egy fagyott vízzel telített sírkamrában a jégen keresztül egy emberi alak sejlett fel. A kutatók bádogcsajkákban melegített vízzel, centiről centire haladva olvasztottak ki a fagyos börtönéből. A legmeglepőbb, hogy a bőre 4500 év után is rugalmas maradt, a tetoválásai pedig úgy virítottak, mintha tegnap varrták volna őket.

A divatdiktátor múmia

A jéghercegnő múmiája egy 25 év körüli nőé volt, aki az ősi pazyryk kultúra elitjéhez tartozott és a kutatók szerint papnő lehetett. A szénizotópos vizsgálatok alapján valamivel több, mint 2500 évvel Krisztus előtt élt és 162-167 centiméter magas volt, ami akkoriban óriásnak számított. A teste mellé temetett tárgyak alapján korának igazi stílusikonja volt.

• Fejét teljesen leborotválták, hogy egy hatalmas, lószőrből készült parókát viselhessen, amelyet faragott faszarvakkal díszítettek.
• Finom, távoli földekről származó smaragdzöld selyemingben és díszes gyapjúszoknyában temették el.
• Találtak mellette egy kozmetikai táskát is, benne egzotikus illatszerekkel és arcfestékekkel.
• A legizgalmasabb felfedezés a bal karján megmaradt bőrön található művészi tetoválás, amely feltűnő hasonlóságot mutat a modern kor testfestményeivel. A vállán egy fantasztikus mitológiai állat látható: griffcsőrű szarvas, griff fejekkel díszített Bak agancsokkal, hosszú farkú foltos párduc, valamint egy szarvasfej a csuklóján. Ezek a részletes, modern vonalvezetésű tetoválások példátlan betekintést adtak a pazyryk kultúrájába.

Mit jelentenek a tetoválások?

A nyomok alapján a tetoválásokat korom és zsír keverékéből álló festékkel, apró tűszúrásokkal juttatták a bőr alá. Ez a technika annyira időtálló volt, hogy 4500 év után is szinte ugyanolyan sötétek maradtak a minták, mint a felfedezés pillanatában. A pazyryk kultúra évezredeken át uralta az eurázsiai sztyeppét. Tetoválásaik rendkívül komplex státuszszimbólumként és vizuális megkülönböztető jelként, valamint spirituális pajzsként funkcionáltak. 

A jéghercegnő testén talált ábrák jelentése több rétegből áll össze:

• Társadalmi rangjelzés: a pazyryk törzseknél a tetoválás az elit kiváltsága volt. Minél több és bonyolultabb minta borította valaki testét, annál magasabb pozíciót töltött be a hierarchiában. A hercegnő esetében a tetoválások száma és kidolgozottsága egyértelművé tette: ő valószínűleg a közösség vallási vagy politikai vezetője volt.
• A szarvas-kultusz és a lélekvándorlás: a legdominánsabb motívum, a griffcsőrű szarvas, a korszak legfontosabb szimbóluma, ami a világok közötti átjárást szimbolizálta. A szarvas a földet, a griffcsőr az eget jelképezte. Úgy hitték, ezek a pompás állatok segítik át a halottak lelkét a túlvilágra. A hercegnő mellé temetett hat lovat is díszes szarvasagancs-maszkokkal látták el, hogy a túlvilágon szarvasként kísérjék őt tovább.
• Spirituális védelem: a tetoválásokat egyfajta láthatatlan páncélnak tekintették. A vállra helyezett állatalakok a hitük szerint megvédték a viselőt a gonosz szellemektől és a fizikai támadásoktól. A tetoválások elhelyezése is érdekes. A kutatók szerint azokat a testrészeket erősítették meg velük, amelyek a legfontosabbak voltak a munkához vagy a rituálékhoz. A felvarrt mitológiai állatok gyakran küzdelem közben vannak ábrázolva, ami a sztyeppei népek világképét tükrözte: az élet örökös harc, a fény és a sötétség, az élet és a halál körforgása. A mítikus lények egymásba fonódó teste (például a szarvasagancsból kinövő madárfejek) a természet egységét és az energia folyamatos áramlását jelképezte.
• Beavatási rítusok: a kutatók szerint ezeket a tetoválásokat nem egyszerre varrták fel. Minden egyes motívum egy-egy életútállomást, fontos eseményt vagy spirituális felismerést jelölhetett. A hercegnő tetoválásai tehát az ő személyes élettörténetét és az élete során megszerzett tapasztalatait is jelentésükben hordozták. 

Tragikus sors jutott a jéghercegnőnek

A modern orvostudomány MRI-vizsgálatokkal kiderítette, hogy a nő élete korántsem volt gondtalan. Fiatal kora ellenére már hosszú ideje küzdött csontvelőgyulladással és mellrákkal. Hogy elviselje a kínokat, valószínűleg gyógynövényeket használt fájdalomcsillapítóként – erre utal a sírjában talált kis tartóedény. Emellett nem sokkal a halála előtt ledobhatta egy ló, mivel a csípőjén és a koponyáján súlyos sérülések nyomait találták.

Az őslakosok azóta is rettegnek az átoktól

Az altaji őslakosok követelik a múmia újratemetését, mivel számukra ő egy Fehér Hölgy, aki az alvilág kapuját őrizte. Úgy tartják, a múmia elszállítása átkot szabadított el, ami felborította a világ egyensúlyát. Szerintük a régiót sújtó földrengések és szerencsétlenségek mind a hercegnő haragjának következményei, amiért megzavarták a nyugalmát. A konfliktus olyan szintre jutott, hogy a térségben a feltárásokat is korlátozták. A testet végül 2012-ben visszaszállították az Altajba, és a gorno-altajszki Anokhin Nemzeti Múzeumban helyezték el.

Ezek a cikkek is tetszhetnek: