2026.02.24.
A színésznő élete tele volt viharos szerelmekkel és fájdalmas fordulatokkal.
1850. február 24-én, egy szegény komáromi családban született meg az a kislány, akiből később a magyar színjátszás egyik legnagyobb, legviharosabb sorsú dívája lett: Jászai Mari. A neve ma már fogalom – díj, tér, színházi legenda őrzi emlékét –, de az ő élete korántsem volt diadalmenet. Szenvedély, szélsőségek, végzetes szerelmek és önmarcangoló magány kísérte végig útját.
Forrás: Wikipédia
- Jászai Mari a magyar színjátszás legendás tragikája volt.
- Viharos szerelmei és boldogtalan házassága végigkísérték életét.
- Emlékiratai őszintén vallanak szenvedélyeiről és magányáról.
Jászai Mari fiatalon – A nehéz kezdetek története
Krippel Máriaként született. Szigorú, indulatos ácsmester apja sós vízbe áztatott kötéllel verte őt és 7 testvérét. Anyja korán meghalt, a rideg mostoha csak fokozta a rettegést. Ötévesen szolgálni küldték: szennyes szalmán aludt, éhezett, patkányok rágták a haját. Egyetlen menedéke a könyv lett. A megalázott, szeretetre vágyó lányban már akkor égett az a makacs tűz, amely később a tragédia királynőjévé emelte.
Viharos házasságok és csapodár szerelmek
Jászai Mari élete nem csak a színpadon volt drámai. Magánéletét is szenvedély követte, olykor végletes döntéseket hozott.
Fiatalon férjhez ment, Kassai Vidorhoz, de a házasság gyorsan megromlott, két évig tartott csak. A korabeli beszámolók és saját feljegyzései szerint nehezen viselte a kötöttséget. Egyszerre vágyott biztonságra és szabadságra. Ez a kettősség végigkísérte az életét.
Szerelmei hevesen kezdődtek és fájdalmasan végződtek. Több férfihoz is gyengéd szálak fűzték – többek között Feszty Árpádhoz, Reviczky Gyulához, Szomory Dezsőhöz és még sokakhoz –, de egyik kapcsolat sem tudott tartós menedéket adni számára. Szenvedélyes volt, büszke, olykor kíméletlen. Ha szeretett, elementáris erővel tette. Ha csalódott, abba beleroppant.
A csapodár jelző sokszor felbukkan a neve mellett, de ez a szó talán igazságtalanul egyszerű. Inkább arról volt szó, hogy nem tudott fél szívvel élni. Minden érzését végletekig élte meg, és ennek árát ő maga fizette meg.
A színpad királynője – A tragédia nagyasszonya
Ma, amikor valaki rákeres arra, hogy Jászai Mari filmek, csalódhat: pályája döntően a színházhoz kötődött. A mozgókép még gyerekcipőben járt, amikor ő már legendának számított. A budapesti Nemzeti Színház volt az igazi otthona. Itt játszotta el a nagy tragikai hősnőket: Antigonét, Elektrát, Lady Macbeth-et. Hangja, gesztusai, elementáris jelenléte megbabonázta a közönséget.
A színpadon fegyelmezett volt, szinte kérlelhetetlenül professzionális. A magánéletében tomboló érzelmeit mintha itt tudta volna mederbe terelni. A fájdalmaiból építkezett. A csalódásai adták a hitelét.
Forrás: Wikipédia
Jászai Mari élete – A siker árnyoldala
A hírnév nem hozott nyugalmat. Sőt. Rendkívül művelt volt, rengeteget olvasott, utazott, gondolkodott. Nem illett bele a kor színésznői skatulyájába. Intellektuális volt, politikai és társadalmi kérdések is foglalkoztatták. Sok férfit ez egyszerre vonzott és riasztott.
Nem született gyermeke, így amikor ma valaki arra keres rá, hogy Jászai Mari leszármazottai, a válasz: közvetlen utód nem maradt utána. Talán ez is hozzájárult ahhoz az egyre mélyülő magányhoz, amely idős korára körülvette.
Jászai Mari emlékiratai – Egy zaklatott lélek vallomásai
Emlékiratai ma is izgalmas kordokumentumnak számítanak. Őszintén, olykor kíméletlenül ír önmagáról. Nem idealizálja sem a szerelmeit, sem a kollégáit, sem saját hibáit.
Sorai között ott vibrál a büszkeség és az önvád. A nő, aki ünnepelt díva volt, a papíron gyakran esendő, csalódott, szeretetéhes emberként jelenik meg. Ezek az írások teszik igazán emberivé a legendát.
Mikor és hogyan halt meg Jászai Mari?
1926-ban, 76 éves korában hunyt el Budapesten. Élete utolsó éveiben visszavonultan élt, betegségekkel küzdött. Halála után a nemzet gyászolta. A nagy tragika, aki annyi szenvedélyt vitt a színpadra, csendben távozott. Amikor temették, leállt a villamosforgalom, százezres tömeg kísérte utolsó útjára.
Jászai Mari sírja és az emlékezet
Aki ma felkeresi a budapesti Fiumei úti sírkertet, megtalálhatja sírját. A monumentális síremlék méltó ahhoz a nőhöz, aki egész életében hatalmas érzelmekkel élt. Nevét ma díj őrzi, amelyet a legkiválóbb színművészek kapnak meg; mintha a szakma ezzel is elismerné: ő volt az egyik, aki a legtöbbet adta magából.
Egy asszony, aki túl sokat érzett
Jászai Mari élete nem volt kiegyensúlyozott, nem volt békés, és nem volt botrányoktól mentes. Szenvedélyes volt, sokszor szélsőséges, a szerelemben nyughatatlan, és emiatt gyakran boldogtalan. De talán éppen ez a belső vihar tette őt azzá, aki lett.
Nemcsak a magyar színjátszás legendás alakja volt, hanem egy hús-vér nő, aki szeretett, hibázott, újrakezdett, és közben minden fájdalmát belevitte a szerepeibe.
Ezért él ma is a neve. Nemcsak mint díj vagy emlékhely, hanem mint szenvedélyes, esendő, mégis rendíthetetlen női sors.
Olvass tovább!
