Segítség, a magyarok már a trónteremben vannak! Európai uralkodók magyar felmenőkkel


Ugyan utoljára a 17. században ült Magyarország trónján olyan ember, aki tényleg magyar származású volt, de ez nem jelenti azt, hogy eltűntünk volna a királyi palotákból. Nem egy európai uralkodónak van magyar felmenője — róluk készítettünk egy kisebb összeállítást.

Az Alpok havas lankái között megbúvó törpeállam, a Liechtensteini hercegség nemcsak a legnagyobb vagyonnal rendelkező európai uralkodócsalád, de még egy magyar felmenővel is büszkélkedhet. (Vajon melyikre büszkébbek?)
Ugyanis a család jelenlegi feje, II. János Ádám herceg egyik dédanyja nem más, mint Tolnai Festetics Georgina Ernesztina grófnő, a nagy múltú magyar nemesi családból.
Az arisztokrata 1856. december 1-jén Sopronban látta meg a magyar napvilágot és 1877-ben, Budapesten házasodott össze Oktavian Zdenko Kinsky gróffal. A Kinskyk az egyik legjobb pedigréjű ősi cseh nemesi család, státuszuk a magyar Esterházy famíliáéhoz hasonlítható. Kilenc gyerekük született, köztük az a Norbertine Kinsky grófnő aki II. János Ádám néhai édesanyjának, Georgina liechtensteini hercegnének az anyja.

Érdekességként megemlítendő, hogy az uralkodó herceg fia, a tragikus hirtelenséggel 2023-ban elhunyt Konstantin herceg is magyar származású feleséget választott Kőröspataki Kálnoky Mária személyében.
Míg a liechtensteiniek estén a magyar arisztokratával kötött házasság teljesen megszokott keretek között zajlott, a brit királyi családba már jóval kacifántosabb úton került be a magyar vérvonal.
III. Károly szépanyja, Rhédey Klaudia erdélyi grófnő Bécsben ismerkedett meg Sándor Württenbergi herceggel, akivel szinte azonnal egymásba szerettek. Hamar el is döntötték, hogy összeházasodnak, ám családjaik kevésbé voltak lelkesek. A württenbergi királyi család szemében a grófnővel kötött frigy rangon aluli volt, amin Klaudia édesapja, Rhédey László mélységesen fölháborodott, nem adta áldását a frigyre.

A fiatalok mégis kitartottak – Sándor herceg még magyarul is megtanult (!) – így 1835-ben összeházasodtak. Mivel a herceg nem egy másik királyi család sarját vette nőül, utódaik csak a Hohenstein grófja címet kaphatták meg. Az erdélyi grófnő és württenbergi herceg boldogsága csak hat évig tartott, ugyanis Rhédey Klaudia 1841-ben elhunyt, melyet férje élete végéig nem tudott kiheverni.
Az egyetlen Rhédey-kastély Magyarországon a Hajdú-Bihar megyei Zsáka településen található. Az emődi épület csak kúria.
Mivel gyerekeik szerény jövedelemmel, alacsony ranggal bírtak, nem voltak túlságosan kelendőek a Gothai Almanach – az európai királyi családok családfáját felsoroló éves kiadvány — által diktált házassági piacon. Meglepő módon épp emiatt lett a brit uralkodóknak magyar felmenője. Ugyanis Viktória királynő unokatestvérét, a nem túl elegánsan „kövér Mária” gúnynéven ismert cambridge-i hercegnőt egyik rangjához méltó család sarja sem kívánta elvenni, pedig már harminc éves volt.
A walesi herceg azonban találkozott a bécsi udvar jóvágású tisztjével, Ferenc herceggel, akinek ugyan alacsony rangja volt, de mégiscsak királyi vér csörgedezett az ereiben, így meghívta Angliába.
A brit királyi udvarban Mária hercegnő megismerkedett a gróffal, egy hónap múlva pedig bejelentették az eljegyzést. Ferencet 1871-ben a Tecki hercegi rangra emelte a württenbergi király — ez egy brit hercegnővel köttettet házassággal együtt kiváló pedigrét szolgáltatott az utódoknak. A házaspár lánya, Tecki Mária végül brit királyné lett V. György király feleségeként, aki II. Erzsébet nagyanyja volt. Így lettek angol uralkodók egy magyar grófnő leszármazottai.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.