Mi köze a szemceruzának az átkokhoz és a sivatagi porhoz? Ismerd meg az egyiptomiak ősi titkát


Amikor a tükör előtt állva kihúzod a szemceruzával a szemedet, akkor valójában egy több mint ötezer éves rituálét folytatsz. Bár manapság ez a szokás leginkább a szépségről szól, a szemceruza használata eredetileg kényszerből született meg.

E sminktípus az ókori egyiptomiaknál bukkant fel először: az általuk használt úgynevezett kohl szemfesték bonyolult összetételű kence, melynek alapanyaga általában az ólom-szulfid volt. Nemcsak feketét, hanem zöld árnyalatokat is készítettek. Az ásványokat finom porrá őrölték, majd állati zsírokkal és növényi olajokkal keverték össze, hogy jól tapadó krémet kapjanak.
Az egyik legrégebbi ismert make-up mester Kleopátra, az egyiptomiak királynője volt, aki i. e. 51-től i.e. 30-ig uralkodott. Bolondultak érte a férfiak, ágyába csábította többek között Julius Caesart és Marcus Antonius római hadvezért is. Igazi stílusikon volt a frizurájával, a szépségápolási rutinjaival, bőrápolási szertartásaival és sminkjével. Az őt ábrázoló faliképeken mindig hangsúlyosan kihúzott szemmel látható. Az ókori Egyiptomban azonban a szemceruza használatával nemcsak ő, hanem a gyerekek, sőt a férfiak is éltek. Státusztól függetlenül fekete, illetve zöld porral mázolták ki vastagon a szemüket. Ennek több oka is volt.
Az afrikai országban erősen tűz a nap, ráadásul a sivatagi homok és a világos mészkőépületek visszaverik a fénysugarakat. Napszemüveg híján az egyiptomiak az erős napfény ellen szemfestéket használták. Rájöttek ugyanis, hogy a sötét szín elnyeli a fényt, és ha a szemük köré viszik fel a kencét, akkor a nap nem annyira vakító. Ez a megoldás kísértetiesen hasonlít arra, amit manapság a profi amerikai futballisták vagy baseballjátékosok alkalmaznak. A sportolók is eredetileg azért festettek fekete csíkot az arcukra, hogy az elnyelje a stadion reflektorainak fényét, ne csillogjon a szemükbe a nap vagy a világítás.
A Nílus völgyében folyamatosan finom homokot és port hord a szél, ami a szembe kerülve apró karcolásokat és gyulladásokat okoz. Az egyiptomiak festéke felfogta a porszemcséket, így az nem jutott a szembe. Ráadásul a kohlban lévő ólomsók az immunrendszert serkentették, ennek köszönhetően a különböző szemfertőzéseket, melyek a sivatagi hőségben futótűzként terjedtek, könnyebben leküzdötték.
A víz közelsége, a pokoli meleg miatt a legyek és más rovarok állandó társai voltak az embereknek. A szemfestékekbe emiatt erős illóolajokat, például tömjént és mirhát kevertek, melyek természetes rovarriasztóként működtek.
Praktikus okokon túl vallási meggyőződésből is pingálták magukat az egyiptomiak. Úgy tartották, hogy a szemceruza használata megvédi viselőjét a gonosz szem átkától és a rontástól. Ezért a gyerekeket is kifestették, hiszen szerintük ők voltak a legsebezhetőbbek a betegségekkel és az átokkal szemben.
A szemceruza ezután elindult világ körüli útjára és meghódította a nőket, akik ma már nem a fény, a por és a rovarok miatt, hanem a nőiesség megéléséért használják.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.