Lewis és Clark expedíciója volt az, ami feltérképezte az Egyesült Államok újonnan szerzett vadnyugati területeit a 19. század elején. Azonban missziójuk kudarcba fulladt volna, ha nem csatlakozik hozzájuk egy bátor, vakmerő indián asszony, aki saját problémái ellenére segített sikerre vinni a küldetést. Ő volt Sacagawea, a történelem egyik legbátrabb női felfedezője.

Forrás: Getty Images
Sacagawea, a rendíthetetlen felfedező
- 1788 májusában született a Soson törzsbe
- Gyerekként elrabolta és fogva tartotta egy ellenséges őslakos törzs
- Férjhez kényszerítették egy rabszolga-kereskedőhöz
- Lewis és Clark expedíciójának kulcsfigurája lett
Sacagawea, a rendíthetetlenség szimbóluma
A mai Idaho és Montana állam határától nem messze született 1788-ban Sacagawea, aki később az amerikai történelem egyik legjelentősebb nőalakja lett. Alig töltötte be a tizenkettőt, amikor az ellenséges hidatsza törzs megtámadta és elrabolta a fiatal lányt, aki több rokona halálát is végignézte. Fogsága alatt alig bántak vele jobban, mint egy közönséges szolgával, ám szenvedései igazán csak akkor vettek sötét fordulatot, amikor serdülni kezdett.
Tizenhárom – más források szerint tizenhat – évesen feleségül adták egy hírhedt francia prémkereskedőhöz, bizonyos Toussaint Charbonneauhoz, aki rajta kívül még egy amerikai őslakos lányt vásárolt. A férfi hírhedt volt erőszakosságáról, előszeretettel kereskedett emberekkel, gyakran kényszerítette akaratát a nőkre.
Egy olyan feltételezés is létezik mely szerint a férfi szerencsejátékon nyerte el Sacagaweát.
Ilyen körülmények között a házasság több mint traumatikus volt a lánynak, ráadásul röviddel az esküvő után már az első gyerekét hordta a szíve alatt. Azonban a sors mégsem az áldozat szerepét szánta neki.
Amikor 1803-ban Thomas Jefferson elnök megvásárolta Lousianát, az Egyesült Államok mérete több, mint duplájára nőtt. A területek pontos feltérképezésére Merriwther Lewis és Willaim Clark kapott megbízást, akik a Missisippi folyón csónakázva kezdtek neki a missziónak. Azonban Lewis és Clarke expedíciójának még szüksége volt egy indián résztvevőre is, aki szót értett a törzsekkel.
Lewis és Clark expedíciója: út a Csendes-óceán felé
Így találkoztak 1804-ben Charbonneauval, akinek felesége, Sacagawea soson, illetve hidatsza nyelvtudása révén végül felvételt nyert az expedícióra. A bátor indián lány – aki ekkor még mindig csak 17 éves volt – a misszió igazi vezetőjévé vált, aki férfiakat megvető bátorsággal haladt előre. Nem sokkal azelőtt adott életet első gyerekének, Jean Baptiste Charbonneau-nak, hogy az expedíció útjára indult volna.
Annak érdekében, hogy a szülés minél gyorsabban történjen, zúzott csörgőkígyót evett.
Az expedíció közel sem volt sétagalopp, mivel sodrással szemben, nehéz terepen kellett haladni, amit a nő babával a hátán tett meg. Egy ízben maga Sacagawea mentette ki a felszerelést a vízből, miután felborult egy csónak. Azonban az őslakos asszonynak ennél is fontosabb szerepe volt a vadnyugati misszióban, ugyanis sikerrel közvetített a törzsek között, hátán ülő csecsemője pedig biztosítékot szolgált az amerikai őslakosoknak a békés szándékukról.

Forrás: Getty Images
1805 augusztusában soson területre értek, ahol kiderült, hogy a törzsfőnök nem más, mint a bátyja. A családi újraegyesülés enyhülést hozott Sacagawea számára, bátyja pedig embereket, lovakat bocsátott rendelkezésére. Clark naplójából kiderült, hogy férje rettenetesen bánt a nővel: verte, elszigetelte, de még nemi betegséggel is megfertőzte.
Az év novemberében Sacagawea vezetésével elérték a Csendes-óceánt, ahol a bátor indián asszony jelölte ki a téli táborhelyet. A visszaút sem volt kevésbé megerőltető a rideg amerikai vadonban, 1806 augusztusában érkeztek meg kiindulópontjukhoz.
Sacagawea, a vadnyugat kígyóasszonya
Keveset tudni a bátor indián asszony életéről Lewis és Clark expedíciója után. Annyi bizonyos, hogy férjével pár évig a hidatsza falvakban éltek, majd fiukat, Jean Baptiste Charbonneaut Clark gondaira bízták, aki az expedíció alatt igencsak megkedvelte a gyereket. 1812-ben egy Lizette nevű kislánynak adott életet, akit szintén Clark adoptált.
1812-ben azonban váratlanul tífuszt kapott és nem sokkal később, mindössze 24 évesen meghalt.
Ugyan lánya sajnálatos módon nem sokkal később követte édesanyját a másvilágra, fia Jean Baptiste megélte a felnőttkort, és édesanyjához, valamint nevelőapjához hasonlóan sikeres felfedező vált belőle. Egy őslakos legenda úgy tartja, hogy Sacagawea Missouri környékén élt egészen az 1870-es évek végéig.
Az amerikai történelem jelentős nőalakja
Sacagawea a mai napig az egyik legjelentősebb alakja az amerikai történelemnek, aki nélkül a vadnyugat feltérképezése és meghódítása is jóval több áldozatot szerzett volna. Alakja máig a rendíthetetlenség és kitartás szimbóluma, mely megannyi nőnek és őslakosnak lehet a példaképe.
További lenyűgöző női történelmi személyiségekről itt olvashatsz:


