A görög mitológia egyik legkedveltebb alakja Aphrodité, a szerelem, testiség, szépség istennője. Vagy mégsem volt ilyen rózsás a helyzet? Kevésbé ismert, de Aphrodité istennőnek volt egy harcias formája is, akit több városállamban is tiszteltek. Ismerkedj meg Aphrodité Areia kultuszával!

Forrás: Getty Images
Aphordité Areia a harcos istennő
- Aphrodité istennőnek volt egy harcias változata.
- Ez a kultusz első sorban Kíthia, Argosz, Ciprus, Taranto és Spárta városában volt elterjedt.
- A harcos szerelemistennő képe keleti hatások miatt alakult ki.
Aphrodité minek az istene?
Aki odafigyelt irodalomórán, azonnal rávághatja, hogy ő volt a szerelem istennője a görög mitológiában. Ugyanakkor kultusza kiterjedt a szépség, termékenység, valamint kevésbé ismert módon a háború területére is. Utóbbi különösen furcsa lehet annak fényében, hogy a közkeletű tudás szerint a háború istene Árész volt.
Aphrodité Areia – ahogy az istennő háborús formáját hívták – dárdával, teljes fegyverzetben volt ábrázolva, mintegy Árész női változataként, aki a harc utáni vágyat testesítette meg. Figyelembe véve, hogy az ógörög világ nem egy homogén társadalom volt, hanem több törzs és kultúra összessége, már nem is olyan meglepő a harcos szerelemistennő kultusza, ami több görög poliszban elterjedt.
Aphordité Areia kultusza
A harcos Aphrodité kultuszát Kíthia, Argosz, Ciprus, Taranto, valamint főleg Spárta városaiban imádták. Különösen fontos szerepe volt Spártában, ahol mélyen beivódott a táradalom szövetébe.

Forrás: Getty Images
Például Lactantius feljegyzése szerint amikor a Messinával folytatott háborúban Spárta ellen ellentámadást vezettek, a távol levő férfiak helyett a nők vették fel a fegyvert és verték vissza a támadást. Történészek később ezzel magyarázták a Hybristica nevű ünnepet, ahol a spártai nők és férfiak egy napra helyet cseréltek. Ez a szerep meglehetősen távol áll a görög mitológiából ismerős szerelemistennőtől.
Az Iliászból ismert Aphrodité, aki szándékosan kelt viszályt a trójaiak és spártaiak között például az istennő ezen aspektusát villantja meg.
A harcos Aphrodité istennő eredete
A mítosz úgy tartja, hogy Aphrodité Zeusz villámából született, aki egy kagylón lovagolva emelkedett ki a habokból, majd Cipruson ért földet. Mivel Ciprus közelebb van Ázsiához, mint Európához, ez azt bizonyítja, hogy eredetileg egy keleti istennő volt. Valóban, Aphrodité alakja több istenség ötvözetéből alakult ki. Ilyen a mezopotámiai Istár, a sumér Innanna, valamint a föníciai Astare. A szerelem és termékenység istennő a Krétáról származó mükénéi hatás értelmében vetette meg a lábát az ógörög mitológiában.
A harcosként ábrázolt Aphrodité istennőszobrok kíthiai és ciprusi ásatásokról kerültek elő, ahol erőteljes keleti hatás érvényesült. Akkoriban – i.e. 2500 körül – állandóak voltak a törzsek közötti rivalizálások, erőszakok a mai Közel-keletet benépesítő törzsek között. Az állandó erőszak és harci készültség megalkotta a vad, viharos isteni lényt, ami aztán az antik görög világba is eljutott.
Mivel a legtöbb görög eposz – köztük az Iliász is – a magasabb presztízsű mükénéi hagyományt követő jón értelmezést követte, végül a helyesnek vélt változat maradt fenn a történelemben.
Aphodité Areia szerepe a görög kultúrában
Az igazság az, hogy az ókori Görögország etnikailag és kulturálisan igen összetett volt, ami a népek egyfajta olvasztótégelyeként funkcionált. Ennek is köszönhető, hogy míg a legtöbb városállamban a szerelem istennője, addig néhány helyen a háború védelmezőjeként ábrázolták.
Merülj el az ókori Görögország bámulatos világában:


