2026.03.08.
A brit királynő életének egy izgalmas, eddig kevéssé ismert szegletére derült fény. Kiderült, hogy Erzsébet királynő 40 éven át viselte Hardy Amies kreációit, miközben a divattervező a második világháborúban kémként is szolgált, és később lovaggá is ütötték.
Kevesen tudják, hogy II. Erzsébet királynő kifogástalan ruhatára mögött nem csupán egy kivételes tehetségű divattervező állt, hanem egy olyan férfi is, aki a második világháború idején titkos küldetéseket teljesített Európában. A brit monarchia egyik legdiszkrétebb bizalmasa, Hardy Amies nemcsak a királynő strukturált nappali kosztümjeit álmodta meg, hanem a háború éveiben kémként is szolgált.
Forrás: Tim Graham Photo Library
- Hardy Amies négy évtizeden át öltöztette II. Erzsébetet, több mint 50 hivatalos útra.
- A brit hadsereg és a Különleges Műveleti Végrehajtó Hadosztály tagja volt a második világháború alatt.
- Kétszer aláírta a brit Hivatalos Titkok Törvényét.
- Kiképzést kapott fegyverhasználatra és csendes likvidálásra, a belga ellenállással dolgozott együtt.
- A háború után Belgium Koronarendjével és 1990-ben lovagi címmel ismerték el.
- Picardie könyve, a Fashioning the Crown, a divat és a hatalom összefonódását mutatja be, feltárva a királyi imázs mögötti titkos életeket.
II. Erzsébet királynő balmorali ebédje, amely mindent megváltoztatott
A történet Justine Picardie új könyvében, a Fashioning the Crown: A Story of Power, Conflict and Couture lapjain bontakozik ki. A szerző személyes hangvételű, mégis alapos kutatáson alapuló munkájában nemcsak a divat és a hatalom kapcsolatát vizsgálja, hanem olyan meglepő kulisszatitkokat is feltár, amelyek egészen új megvilágításba helyezik a brit királyi udvar világát.
Picardie egy balmorali ebéd alkalmával beszélgetett II. Erzsébet királynővel, és összeszedte a bátorságát, hogy rákérdezzen Hardy Amies háborús múltjára. A szerző férje, Philip Astor révén – aki Fülöp herceg keresztfia – családi kapcsolatban állt az udvarral, így ritka közelségből figyelhette meg az uralkodót. Amikor szóba hozta a pletykákat, miszerint Amies a belga ellenállással dolgozott együtt, a királynő meglepő könnyedséggel reagált.
Megjegyezte, hogy hallotta azokat a szóbeszédeket, melyek szerint tervezője kifejezetten ügyes volt a nácik csendes kiiktatásában, majd hozzátette: divattervezőnek lenni kiváló álca egy kém számára. Ezután elegánsan témát váltott, és – a jelenet intimitását fokozva – sárga gumikesztyűt húzott, hogy segítsen az ételmaradékok elcsomagolásában.
A divat mint hatalmi eszköz
Picardie számára ez a rövid párbeszéd sorsfordító volt. Úgy érezte, mintha egy titkos ajtó nyílt volna ki előtte. A királynő ritkán engedett bepillantást személyes gondolataiba, ezért különös jelentőséggel bírt, hogy ilyen közvetlenül utalt Amies múltjára.
A könyv átfogó képet ad a Windsor-ház történetéről 1917-es megalakulásától az 1953-as koronázásig, bemutatva, miként segítette a divat a monarchia túlélését két világháború és egy abdikáció viharában. Picardie négy éven át kutatott, hosszú órákat töltve a windsori kastély kerek tornyában, ahol a királyi levéltár dokumentumait tanulmányozta.
Forrás: Popperfoto
Titkos életek a reflektorfény mögött
A könyv egyik legizgalmasabb vonulata a királyi imázs formálóinak rejtett élete. Amies mellett Norman Hartnell udvari couturier és Cecil Beaton fotográfus is meghatározó szerepet játszott a monarchia vizuális arculatának kialakításában. Mindhárman olyan korban éltek, amikor a homoszexualitás még illegális volt Nagy-Britanniában, és csak az 1960-as évektől kezdve enyhültek a törvényi korlátozások.
Bár a fennmaradt levelek és naplók nem beszélnek nyíltan erről, Picardie meggyőződése, hogy az udvar tudott róla. Szerinte az anyakirályné különösen elfogadó volt meleg barátaival és munkatársaival szemben, és elképzelhetetlen, hogy a felnőtt Erzsébet ne lett volna tisztában ezzel.
Kém a kifutón túl
Hardy Amies négy évtizeden át öltöztette a királynőt, több mint ötven hivatalos útra készítve számára ruhákat. Az általa tervezett, strukturált nappali öltözékek idővel a monarchia munkaruháivá váltak. Ám a háború éveiben egészen más szerepben szolgált: a brit hadsereg után a Winston Churchill által létrehozott Különleges Műveleti Végrehajtó Hadosztályhoz csatlakozott, és kétszer is aláírta a hivatalos titkok törvényét. Kiképzést kapott fegyverhasználatra és csendes likvidálásra is, ami arra utal, hogy tevékenysége jóval túlmutatott az információgyűjtésen.
A háború után Belgium egyik legmagasabb állami kitüntetésével, a Koronarenddel ismerték el szolgálatait, majd 1990-ben – épp abban az évben, amikor visszavonult a királynő mellől – lovaggá ütötték.
Élete így egyszerre volt elegáns és veszélyes, kifinomult és titokzatos. Picardie könyve pedig arra emlékeztet: a történelem legstílusosabb pillanatai mögött néha egészen váratlan történetek húzódnak meg.
Ha érdekel a Windsor-ház múltja és jelene, a következő cikkeink is érdekelhetnek:
