Az utóbbi években a munka világa itthon, a legtöbb országhoz hasonlóan csendben, szinte észrevétlenül változott meg. Egyre több ember kényszerül bele a munkahelyén olyan feladatok elvégzésébe, ami nem szerepel a munkaköri leírásában. A legtöbbször ezek a kérések teljesen ártalmatlannak tűnnek, sőt, a legtöbbünk úgy véli, ezzel előrébb is léphet azon a bizonyos ranglétrán. Azonban az ingyenmunka hamar elvárássá válhat, a lecsúsztatható órák és a plusz díjazás pedig álom marad.

Forrás: 123.rf.com
A munkahelyi segítség, ami hamar elvárássá válhat
Barátkoznál a karriered érdekében, és ingyen dolgoznál érte? Sok munkáltató szeret többletfeladatot adni, ezek azonban nem egyszerre érkeznek − úgy túl feltűnő lenne. Lassan, apránként gyarapodnak: egy plusz projekt itt, egy gyors segítség ott, egy rövid megbeszélés a munkaidő után a héten már másodszor. A kérés barátságos hangnemben érkezik, gyakran fejlődési lehetőségként vagy csapatmunkaként tálalva. Az ember pedig bólint, hiszen ki akarna nemet mondani a főnökének? Ezzel a hozzáállással azonban önmagadat szabotálod.
Egy idő után azonban a segítség és a kötelesség határvonala elmosódik, a szabadidő pedig észrevétlenül csökken. A jelenség annyira elterjedt lett, hogy már külön kifejezés is született rá, ez a voluntold. A szókapcsolat a volunteer (önkéntes) és a told (mondta) összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor valakit látszólag önkéntes feladatra kérnek fel, de igazából nincs valódi lehetősége nemet mondani rá. Ezt itthon szokás láthatatlan munkaként is emlegetni, ami nem azonos a háztartáson belül végzett feladatok honorálatlan elvégzésével.
Egy friss felmérés szerint a dolgozók mintegy 78 százaléka találkozott már ilyen helyzettel, vagyis olyan plusz feladattal, amit nem igazán utasíthatott vissza. A 2000 megkérdezett munkavállaló feladatlistájára évente átlagosan kilenc új kerül fel, miközben ezek többségében nem járnak se fizetésemeléssel, se bónusszal, se előléptetéssel.

Forrás: 123.rf.com
Mi áll a kikényszerített pluszmunka, azaz a voluntold hátterében?
Az ok igen prózai, a munkahelyek jelentős része ugyanis munkaerőhiánnyal küzd, a feladatok pedig egyszerűen szétoszlanak a meglévő kollégák között. A probléma ezzel a tendenciával csak az, hogy az extra teendők nagy része már nem fér bele a normál munkaidőbe. Nem véletlen, hogy a dolgozók közel háromnegyede úgy érzi, az így „megnyert” új feladatok akadályozzák őket az eredeti feladataik elvégzésében. Tehát összességében rontják a teljesítményüket.
A jelenség azért különösen kényes, mert kívülről sokszor teljesen ártalmatlannak tűnik. A feladatokat nem kötelező formában adják ki, csupán ártatlan kérésként, lehetőségként. A dolgozó így könnyen úgy érezheti, valójában saját maga teremtette ezt az élhetetlen helyzetet – még akkor is, ha tudja, nem volt valódi választása. Ez pedig a mélyponton lévő munkavállalói elköteleződéssel megfűszerezve hamar kiégéshez vagy felmondáshoz vezethet.
Mit tehet a munkavállaló?
Első lépésként érdemes átnézni a munkaszerződést, hogy ott pontosan milyen feladatok is szerepelnek. Bármi, ami ezen felül érkezik, pluszmunkának minősül, így a munkaadó részéről ajánlott az alap fizetésen felül honorálni azt. Persze nem azt mondjuk, hogy olykor nem érdemes elvállalni egy-egy plusz feladatot, de a határaidat mindenképp ajánlott meghúznod. Hiszen a lelkeddel nem a vállalat, hanem te magad rendelkezel. Ne félj bizonyos plusz teendőkre nemet mondani, ha úgy érzed, azzal túlterhelnéd magad.
Mit is jelent a voluntold a gyakorlatban?
A jelenség nem új keletű, régóta formálódik a munkahelyek irodai labirintusában. Azonban jól mutatja, mennyire finoman tud eltolódni a határ a munka és a szabad akarat között. A pluszfeladatok sokszor apróságnak tűnnek, kedves, előremutató kérésként érkeznek, de hosszú távon komoly terhelést jelenthetnek. Éppen ezért érdemes tudatosan kezelned a határaidat, mert néha a legnehezebb, de legfontosabb mondat egyszerűen ennyi: „Ne haragudj, de erre most nincs kapacitásom!”.
Ezek is érdekelhetnek:


