Éljenek a lázadó nők! A nemzetközi nőnap története


A nőnap ötlete akkor született meg, amikor a 20. század elején a nőknek elegük lett a másodrendű állampolgár szerepből, a méltatlan munkakörülményekből és abból, hogy biodíszletként kezelik őket. New York füstös utcáitól az orosz forradalom fagyos hétköznapjaikig mindenhol felélénkültek a nőjogi mozgalmak, amik elhozták az általános választójogot. Ma már inkább a fogyasztás egyik ünnepévé silányult, de eredetileg ez a nap az egyenlő jogokért vívott küzdelemről szólt, amit vérrel és verítékkel harcoltak ki a bátor munkáshölgyek.

1908-ban 15000 textilipari munkásnő vonult New York utcáin, mert emberséges munkaidőre, tisztességes bérre vágytak és arra, hogy ne rabszolgaként tekintsenek rájuk a gyárigazgatók. Ez a szikra lobbantotta lángra azt a feminista mozgalmat, ami később Koppenhágán keresztül egészen az orosz cári birodalom bukásáig lendítette a történelem kerekét.
A nők a 18. század végén hazánkban nagyrészt a dohányiparban, illetve e a textil- és építőanyag iparban dolgoztak. A munkásnők nagy része fiatal lány volt, akik általában csak addig dolgoztak, amíg családot nem alapítottak. Mivel képzetlenek voltak, leginkább segédmunkát végeztek és csak kis részük dolgozhatott betanított munkásként. Bár ugyanúgy 11-12 órás műszakokban voltak, mint a férfiak, csak fele annyi bért kaptak.
Az egyenlő jogok kiharcolása nem volt egyszerű feladat. Az 1980-as évektől kezdve a munkásnők világszerte egyre többet sztrájkoltak. Az ikonikus We Can Do It plakát lett a mozgalom jelképe, amit a cégek egyfajta ösztönzőnek ragasztottak ki a gyár falakira, hogy motiválják a női dolgozókat. Magyarországon 1902-ben alakult meg a Budapesti Munkásnők Asztaltársasága, majd tagjaikból létrejött az Országos Nőszervező Bizottság, amelyből 1903-ban megalapult a Magyarországi Munkásnők egylete. A szervezettséggel együtt egyre nőtt az akciók száma itthon is, 1904-ben pedig már 1000 munkás vett részt egy budapesti munkásgyűlésen. A feminista mozgalom egyre nagyobbra nőtte magát és az egyre több sikert ért el a világban az jogok terén. A fő kitűzésük az általános választó jog, a 8 órás munkaidőbevezetése és a mérgező munkakörülmények megszüntetése volt.
A nőnap ötletét a rettenthetetlen Clara Zetkin vetette fel az 1910-es Dolgozó Nők Konferenciáján, aminek köszönhetően, az első nemzetközi nőnapon, 1911. március 19-én Ausztria, Dánia, Németország és Svájc utcáin már ezrek követelték a jussukat, Magyarországon pedig 1914-ben, március 8-án tartották az első nőnapot. Az igazi áttöréshez az orosz munkásnők elképesztő elszántsága is kellett: 1917-ben, "Munkát és békét akarunk!" jelszóval a világháború pokla és az éhínség ellenére is az utcára vonultak az egyenlő jogokért. A „Kenyér és béke” tüntetés nemcsak a cári rendszert söpörte el, hanem világszerte inspirálta a nőket és világos üzenetet küldött minden férfiközpontú kormánynak: a nők politikai képviselete és a tisztességes munkafeltételek többé nem képezhetik alku tárgyát.
Miután Lenin 1922-ben politikai programmá tette a nőnapot, megkezdődött a nagyüzemi egyenlősítés: a nők hirtelen traktorra szállhattak a párt nevében, de a konyhai fakanalat azért senki nem vette ki a kezükből. A szocialista blokkban a lázadó amazonokból szorgos sztahanovistákat faragtak, majd az ENSZ 1975-ben globálissá tette a nemzetközi nőnapot és a dátumának az orosz cári birodalom elleni női tüntetés dátumát, március 8-at jelölték meg. Mára ez a nap egy skizoid hibriddé vált: miközben a marketingesek érzelmes posztokkal próbálják ránk sózni a maradék bonbont, az újhullámos mozgalmak dühösen próbálják lekaparni a cukormázat a történelemről. A feministák céljai ugyanis nem változtak: a textilgyárak óta az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének betartásáért megy a harc, csak ma már a sztrájkok helyett bérszakadék-statisztikákat használnak.
Szóval éljenek lázadó nők, mert nélkülük mi férfiak elvesznénk, a világ pedig egy kevésbé szabad hely lenne.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.