Több tulajdonság is felfedheti, ha valaki pszichopata, az egyik legegyértelműbb jelet pedig a közelmúltban bizonyította be egy tanulmány. Ugyanis a vizsgálatok eredménye kimutatta, hogyha egy személy nem rajong az állatokért, de még szenvedésük sem szomorítja el, valószínű, hogy pszichopátiában szenved. Vajon hogy függ össze a kettő?

Forrás: Moment RF
Kutyabarát angyalok és állatutáló ördögök? Kutatás a pszichopata elmékről
Szerb kutatók végezték azt a vizsgálatot, mely az ún. sötét tetrád (nácizmus-machiavellizmus-pszichopátia-szciopátia), illetve az állatokkal szembeni attitűd összefüggéseit vizsgálta 369 alany részvételével. A résztvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük az első fázisban, ahol az állatokhoz való hozzáállásukat kellett értékelniük.
Az életkor, végzettség, és nem korrigálása után arra a következtetésre jutottak a tudósok, hogy akik nem tartják egyenrangú lénynek az állatokat az emberrel, nagyobb eséllyel mutatják egy pszichopata jellemzőit.
Ezzel arra is utalnak, hogy ha valaki nem érez szomorúságot az állati szenvedés láttán, sőt, élvezi is, de még az állatkínzástól sem riad vissza, sötét pszichés képpel rendelkezik. A teszt második fele fedte fel a jószágokkal való viszony és a sötét elmét összefűző szálakat: az a 234 résztvevő, aki magas pszichopata pontszámot ért el, nagyobb valószínűséggel hitt a társadalmi és faji hierarchiákban.
Ennek állatokra kivetített válfaja a fajizmus, mely az ember erkölcsi felsőbbrendűségét hirdeti nem emberi létformák felett, mely bizonyos fajokat diszkriminál és figyelmen kívül hagyja szenvedésüket, ha abból az ember profitálhat.
Hogy gondolkodik egy pszichopata?
Egy pszichopata elme főbb jellemzői az impulzív viselkedés, közöny mások szenvedése iránt, önzés, könyörtelenség, valamint tartós antiszociális attitűd jellemzi. Az ilyen személy képtelen együttérzésre, gyakran hazudik, ahogy lelkiismeret híján a bűnbánat, tetteinek következményei is közömbösek számára, nem egyszer élvezetét leli mások szenvedésében.
A fajizmus jelensége pedig tökéletes beilleszthető ebbe a borús pszichológiai képletbe, hisz még saját embertársait sem veszi emberszámba.
Nem véletlen, hogy a pszichopátia egyik korai tünete, az állatbántalmazás már sokszor gyerekkorban is felfedi a hajlamot. Ez a jelenség számos filmben és sorozatban megjelenik, elég csak az Amerikai pszichóra, vagy a Killing Eve-re gondolni.
Tényleg minden pszichopata állatgyűlölő?
A szerb kutatók kísérlete jó támpontot nyújthat a sötét tetrád személyiségzavarainak detektálására, de a kis számú résztvevő miatt nem teljesen reprezentatív. Az eredményeket az is árnyalja, hogy a kérdőív például olyan kérdéseket is tartalmazott, hogy az illető eszik-e húst vegán alternatívák helyett. Tehát az, hogy valaki nem egy nagy állatrajongó, attól még nem következik egyenesen, hogy pszichopata is: elképzelhető, hogy egy negatív élmény miatt kerüli az állatokat.
Az sem vall egészséges lélekre, ha valaki házi kedvencét úgy kezeli, mint a saját gyerekét.


