Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA pszichológusok szerint az 1946 és 1964 között született gyerekek, azaz a baby boomerek nem azért váltak keménnyé és ellenállóvá, mert így akarták, hanem mert a világ, amiben éltek, rákényszerítette őket. Mutatjuk, miért olyanok a szüleid, amilyenek!

Forrás: Getty Images
- Az 1940-es és 1960-as évek között született gyerekek nem önként váltak keménnyé, a világ kényszerítette őket erre.
- A régi túléléshez szükséges keménység lassan csökkenti az élet élvezetét ennél a generációnál.
- Íme a baby boomerek legnagyobb problémái!
A baby boomereket megedztette az élet
Az 1946 és 1964 között született gyerekek, azaz a baby boomerek szemében a mindennapokban a következmények azonnaliak és könyörtelenek voltak. Ha valaki elesett a biciklivel, magától fel kellett állnia, akár egész nap egyedül volt hagyva, szabadon járhatott el szinte bármikor, ha visszabeszélt a tanárnak, akkor otthon és az iskolában is rendesen kikapott. Ennek elsődleges oka, hogy hiányzott az érzelmi támogatás: a szülők és a társadalom nem magyaráztak, nem aggódtak annyira, nem puhították a kudarcokat, mondhatni túlságosan őszinte volt a világ, amiben a baby boomerek éltek. A gyerekek megtanulták, hogy a kényelmetlenség nem jelent katasztrófát – ez a tapasztalat formálta erős, önálló felnőttekké őket. Igen ám, de van hátulütője is ennek a kemény jellemnek.
Mit nyertek és mit veszítettek?
A pszichológusok szerint a keménységnek ára van. A bommerek gyerekkoruknak hála erősek, kitartóak és képesek szinte mindent túlélni vagy bármihez alkalmazkodni. Megtanulták, hogyan lehet kevésből kihozni a legtöbbet, és miképp lehet önállóan megoldani a problémákat. De az önállóság és a túlélés képessége rugalmatlanná tette őket. Ma sokan ebből a generációból képtelenek segítséget kérni, nem fogadják el mások véleményét, emiatt nehezen kapcsolódnak családtagjaikhoz, és ez az érzelmi elfojtás hosszú távon is káros hatással van rájuk. A túléléshez szükséges keménység lassan megöli az élet élvezetéhez szükséges képességeiket.
A legironikusabb, hogy a legnehezebb dolog, amit megtanulhatnak, hogy merjenek segítséget kérni, hibázni vagy beismerni, ha tévednek. Hatvan év után sok boomer generációs még mindig azon dolgozik, hogy újra megtanulja: a segítségkérés nem gyengeség, a segítség elutasítása viszont sokszor káros. Az érzelmi keménység egykor a „túlélésükhöz” kellett, de ma már a boldog élethez éppen az ellenkezőjére lenne szükségük.
Ezek a boomerekről szóló cikkek is érdekelhetnek:


