Bizarr és megdöbbentő életjelek mutatkoznak Ötzi, a jégember testén

múmia mikrobiom Ötzi
Meglepő felfedezés tettek a kutatók: nem teljesen halott Ötzi, a jégember teste.

Ötzi, az 5300 éves jégmúmia testén egy kutatás szerint ma is különleges mikrobiom él. A rézkori vadász maradványait 1991-ben találták meg az olasz Alpok egyik gleccserében, a tudósok azóta vizsgálják a testét. 

Ötzi, a jégember másolata.
Ötzi, a jégember másolata.
Forrás: picture alliance

Ötzi, a jégember testén szupertúlélő mikrobák szaporodnak

A legfrissebb vizsgálatok során a kutatók a múmia bőréről, belső szöveteiből és a körülötte lévő olvadékvízből származó mintákat elemezték. Az eredmények alapján egyes mikrobák még Ötzi életéből származhatnak, míg mások a gleccser környezetéből kerülhettek a testre. Utóbbiak között olyan hidegkedvelő élesztőgombák is vannak, amelyek rokonságot mutatnak az Antarktiszon élő fajokkal.

A tudósok pedig az egyik megtalált élesztőgombából még kovászos kenyeret is sütöttek.

A kutatók is meglepődtek azon, hogy bizonyos mikroorganizmusok genetikai nyomai meglepően jó állapotban maradtak fenn. Ez arra utalhat, hogy egyes fajok nem csupán túléltek, hanem akár napjainkban is aktívak lehetnek. A vizsgálatok szerint néhány hidegkedvelő mikroba még szaporodhatott is abban a speciális hűtőkamrában, ahol a múmiát tárolják.

További érdekesség, hogy egyes mikrobák képesek lehettek lebontani a fenolt, azt a vegyületet, amelyet a múmia konzerválására használtak. A szakemberek szerint ezek a fajok alkalmazkodtak a rendkívüli körülményekhez, sőt, még jobban szaporodnak. 

Ötzi körülbelül 46 éves volt, amikor meghalt, bőrét legalább 61 kézzel szúrt tetoválás díszítette, több állat bőréből varrt ruhákat viselt , és utolsó étkezését kőszáli kecske zsírjában, vadhúsban és gabonafélékben gazdagon fogyasztotta.

A múmia egy élő mikrobikológiai rendszer

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy Ötzi nem csupán egy kivételesen jól megőrzött régészeti lelet, hanem egy folyamatosan változó mikrobiológiai rendszer is. A felfedezés segíthet jobban megérteni, miként képesek egyes mikroorganizmusok extrém hideg környezetben akár évezredeken keresztül fennmaradni, és új ismereteket adhat a múmiák megőrzésének folyamatáról is – írja a Science Alert.

Korábbi tanulmányok még a bélmikrobiomját is vizsgálták, és azt találták, hogy az jobban megfelel az ősi, nem iparosodott emberi populációkénak, mint a modern nyugati populációkénak. A kutatók egy ősi Helicobacter pylori törzset is felfedeztek, amelyet ma a fekélyekkel és a gyomorrákkal hoznak összefüggésbe . Ezek a tanulmányok azonban a a mikrobákat többnyire biológiai maradványokként kezelték, azt, hogy máig aktívak-e, most csizsgálták először.  

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.