Gondoltad volna? Ennyi titkot rejteget egy átlagos ember


Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huEgy nemzetközi kutatás eredményei szerint az emberek jelentős része rendszeresen hallgat el fontos információkat a környezete elől. Ebben semmi rossz nincs, hiszen a titkok és a titkolózás az emberi természet természetes részei. Ezek között akadnak apróbb füllentések, elrejtett érzelmek, de olyan személyes bizonytalanságok is, amelyeket még a legközelebbi hozzátartozók előtt sem szívesen vállalnak fel. De vajon melyek a leggyakoribb titkok?

A Melbourne-i Egyetem pszichológusai arra jutottak, hogy ha kiválasztunk 100 átlagos embert, akkor közülük 78-nak van valamilyen elhallgatott hazugsága, 71-en titkolják a külsejükkel kapcsolatos elégedetlenségüket, 70-en nem vallják be a valós pénzügyi helyzetüket, 63-an pedig elrejtik, hogy ki iránt táplálnak gyengéd érzelmeket.
Ezek az emberek a fenti témák közül átlagosan 9 különböző területen hordoznak magukban valamilyen elhallgatott információt.
A titkok nemcsak a kapcsolataidra vannak hatással, hanem rád, a titok őrzőjének lelkiállapotára is. A szakirodalom szerint a titkolózás összefüggésbe hozható a szorongás és a depresszió bizonyos tüneteivel, ezért a Melbourne-i Egyetem pszichológusai közelebbről is megvizsgálták ezt a jelenséget. A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a titkokkal kapcsolatos gondolatok többnyire spontán módon bukkannak fel.
A te elméd is gyakran akaratlanul tér vissza ezekhez a témákhoz, és ilyenkor rendszerint több aggodalommal és szorongással kapcsolódsz hozzájuk. Ezzel szemben azokon a napokon, amikor tudatosan gondolsz a titkaidra, kevesebbet aggódsz miattuk.
Vagyis, ha tudatosan idézel fel egy titkot azért, hogy álmodozz vagy fantáziálj róla, az akár kellemes érzéseket is kiválthat. Ha azonban azért foglalkozol vele, hogy feldolgozd annak jelentését vagy következményeit, az rövid távon negatív érzésekkel járhat.
Az elhallgatás megköveteli, hogy az ember folyamatosan kontroll alatt tartsa a kommunikációját, és ez kimeríti az agyat. Ezért lehet az, hogy a rendőrségi kihallgatások során a gyanúsított egy idő után feloldja a saját belső feszültségét azzal, hogy kiadja a titkát. A nyomozók és a kihallgatók kifejezetten erre a feszültségre építenek.
Létezik egy ún. Önelrejtés Pontszám, ami azt méri, hogy mennyire tudunk titkot tartani egy 10-től 50-ig terjedő skálán. Itt a 10-es pontszám a nagyon nyitottat, az 50-es pedig a másik végletet, az igazi titoktartót jelenti. Kiderült, hogy
a titkaikat nehezen megosztó személyek hajlamosak a stresszre és a depresszióra, alacsony az önbecsülésük, gyakran fáj a fejük és hátuk, valamint gyakrabban betegednek meg és sérülékenyebbek.
A kutatók óvatosságra intenek ezeknek az arányoknak az általánosításával kapcsolatban. A vizsgálatba ugyanis csak olyan önkéntesek jelentkezhettek, akiknek legalább egy aktuális titkuk volt. Elképzelhető tehát, hogy akik hajlamosak titkokat őrizni, általában többet is hordoznak magukban, miközben sok embernek egyáltalán nincs olyan titka, amelyet jelentősnek érezne.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.