Szily Nóra interjújában már olvashattátok, Erdélyi Mónika, aki hamarosan csatlakozik a Life.hu sztárszerzői csapatához, professzionális tudást szerzett a főzés és a cukrászat tudományában.

Csábító illat terjeng a konyha felől, az aranyszínű mandulás-mazsolás tésztakoszorú a meleg otthonosság érzésével ajándékoz meg bennünket. A név a német "Guglhupf” szóból ered, a "Gugl” szó kapucnit jelent. Hogy ki találta fel a kuglófot, talán már sosem tudjuk meg, receptjeit már a biedermeier korban is alkalmazták. Élesztőből, tejből, lisztből, tojásból, vajból némi cukorral és egy marék mazsolával laza kelt tészta készül, melynek összetétele évszázadokon át alig változott.

Forrás: Thinkstock

A legenda szerint Marie-Antoinette francia királyné vitte a kuglófot osztrák hazájából Németországba, hozzánk onnan került. A Rajna-menti Elzász területén például annyira kedvelik a korona alakú süteményt, hogy több manufaktúra is szakosodott csak kuglófformák gyártására, például fémből vagy kerámiából. Nem is csoda, hiszen jól illik a vidék más nevezetes gasztronómiai kincseihez: a nemes fehérborhoz és az édes lekvárokhoz. Az itt lakók ápolják is a híres kelt tésztához fűződő hagyományaikat a mindennapjaikban: fogyasztják reggelire vagy egy pohár fűszeres traminivel desszertként.

A jó kelt tészta levegős, puha, de nem ragacsos. Ahhoz, hogy ezt az állapotot elérjük, gyakorlott kezek és különleges érzék szükségeltetik, mert az élesztős tészta nagyon érzékeny. Óvatosan kell hozzá nyúlni, nem szabad túl hosszan és erősen gyúrni, óvni kell még a huzattól is. A hozzávalóknak szobahőmérsékletűnek kell lenniük, különben az élesztő nem fog nekünk dolgozni. A kelesztésre szánt idő pedig elérheti a másfél órát is.