Minden tinédzser rajongott valakiért, legyen az mondjuk egy énekes, vagy fiúbanda. Imádatának jeleként pedig általában poszterekkel pakolták tele a szobáikat a fiatalok, minél több volt, annál jobb. Ma már ez nem annyira népszerű, de a 90-es években létezni sem tudtak volna nélkülük!

Ha nem volt posztered a szobádban, akkor nem is voltál igazi gyerek: a kilencvenes évekre legalábbis ez mindenképpen igaz. Mindent a szobájuk falán fejeztek ki az akkori fiatalok: zenei ízlést, az imádott filmet, színészeket. Mindegyik képe ott virított a szobájuk falán, némi közúti táblával esetleg rendszámokkal fűszerezve, csupán azért, hogy megtörjék az egyhangúságot. Adrienne Salinger fotós pedig sikeresen megörökítette azt a bensőséges viszonyt, amit a tizenévesek, és egyénükre szabott szobáik között érzékelt.

/1610/A_90-2016102094627