November 1. a mindenszentek ünnepe, november 2. a halottak napja a keresztény világban. A hétköznapokban sokan keverik ezt a két napot, pedig két különböző, ám összekapcsolódó ünnepről beszélünk. A mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a halottak napja pedig fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. A manapság nálunk is egyre inkább ismert és ünnepelt halloween pedig ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amelynek ideje október 31. éjszakája. Ha eddig nem tudtad, melyik nap pontosan mit is jelent, most elolvashatod. 

Október végén a hazai lakosság két táborra oszlik: vannak, akik alig várják, hogy tökfaragással és rémisztő díszekkel dekorálják ki otthonukat, mások pedig elhatárolódnak ettől az ünneptől. Ők azt vallják, nekünk a mindenszentek és a halottak napját kell ünnepelnünk, méghozzá nem tökfaragványokkal, hanem úgy, hogy elhunyt szeretteinkről emlékezünk. 

Október 31. éjszakája - halloween
A halloween egy ősi, kelta ünnep, amelynek a mai formája az évszázadok során több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki. A kelták az évet két évszakra osztották: a tél az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. A kelták számára a halloween igen jelentős ünnep volt, hiszen az óesztendő végét és az új esztendő kezdetét jelentette, éppen ezért szorosan kötődött a halotti kultuszhoz is.

Úgy vélték, hogy halloween éjjelén elvékonyodik az élők és holtak világa közötti határ, ezért ekkor ijesztő töklámpásokat faragtak, és jelmezeket öltöttek, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől. A modern korban a halloween leginkább az angolszász országokban maradt fenn, Amerikában például a kivándorló skótok és írek honosították meg, mára pedig hazánkban is ismert és sokak által megtartott ünnep. 

Úgy vélték, hogy halloween éjjelén elvékonyodik az élők és holtak világa közötti határForrás: Getty Images/London Stereoscopic Company

November 1. - mindenszentek

A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is akkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, a november 1-jére IV. Gergely pápa  döntése értelmében került az ünnep.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

 A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.

Mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéértForrás: Shutterstock
Tudtad?
A reformátusok hivatalosan sem a mindenszentek, sem a halottak napját nem tartják meg. Bár szokásként meghonosodott az ő körükben is a temetőlátogatás, ám hivatalosan sem a halottak napja, sem a mindenszentek nem egyházi ünnepük. Ők a reformáció emléknapját ünneplik október 31-én.

November 2. - halottak napja

A halottak napja már jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A megemlékezés a halottakról, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.

A mindenszentek ünnepéhez hasonlóan ezen a napon is gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. 

A halottak napja akárcsak a mindenszentek, a szegényekről való gondoskodással is összekapcsolódik. A katolikus hagyományok szerint azért kell alamizsnát adni, hogy a halott megszabaduljon a purgatóriumból. Egyes magyar falvakban nemcsak halottak napján, hanem egész héten, az úgynevezett halottak hetén tiltották a munkát, mégpedig azért, hogy ne zavarják meg a holtak nyugalmát.

Halottak napján is gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékéreForrás: Shutterstock

Összefoglalva tehát a mindenszentek a katolikus keresztény egyház ünnepe, amelynek eredete valójában pogány szokásokban leledzik. Az üdvözült lelkek emléknapja ez, melyet hozzávetőlegesen a 8. századtól kezdve tartanak meg. A halottak napja pedig az elhunyt, de üdvösséget még el nem nyert lelkekért szól. Napjainkban a halottak napja és a mindenszentek napja körüli szokások gyakorlatilag összemosódtak, talán ezért is keverik sokan a két ünnepet.