Pesti mesék: a Ferenciek tere nevének és történetének nyomában

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György -
Ferenciek tere Pesti mesék magazin Budapest
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az itt álló templomról és annak építtetőiről kapta a nevét. Itt áll Pest első szobrokkal díszített közkútja, és bekebelezett egy másik teret. Cikksorozatunk új részében a Ferenciek teréről mesélünk.

Cikksorozatunkban olyan jól ismert budapesti helyek, utcák, terek, városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem darabkáit is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok, a Nagykörút, a Móricz Zsigmond körtér, a budapesti gyógyfürdők, a Rózsadomb, a Szabadság-szobor, Józsefváros, a Boráros tér, a Kopaszi-gát, Angyalföldés a Mechwart liget után most a Ferenciek tere következik.

Meglehetősen furcsa és titokzatos közterület a Ferenciek tere. Kezdjük mindjárt azzal, hogy cseppet sem úgy néz ki, mint egy tér. Jelenlegi formájában egyszerűen a Kossuth Lajos út elejének torkolata, mielőtt az Szabad sajtó úttá változva felfutna az Erzsébet hídra. Kicsit kiszélesedik itt ugyan az utca, és jut némi tér a gyalogosoknak is mindkét oldalon, de számos ilyen utcarész található a városban anélkül, hogy kapott volna saját nevet, pláne térnek hívnák. Aztán ott van a nevének másik fele: vajon kik lehetnek azok a Ferenciek, ráadásul így, többes számban? A válaszokat természetesen a tér története rejti magában.

Ferenciek tere (Kígyó tér), balra a mára megszünt Sebestyén utca, jobbra a Kígyó utca, 1890. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György

Kezdjük a tér nevével! A Ferenciek elnevezést a tér keleti oldalán jelenleg is álló templomról kapta a közterület. Egészen pontosan annak építtetőiről és működtetőiről, a ferences szerzetesekről. Ők húztak fel ide egy vizesárok helyére 1250 és 1260 között egy gótikus kápolnát és rendházat, amit idővel templommá bővítettek ki. A tér ekkoriban Pest városának közepén létezett, hiszen maga a város körülbelül a mai 5. kerület helyén terült el, a többi mai pesti kerület helyén, a városfalakon kívül még mezőgazdasági területek és környező falvak feküdtek. A török hódoltság idején a ferencesek temploma dzsámiként működött, majd a törökök kiűzése után, a 18. század elején visszakapták a szerzetesek. Az eredeti templom ekkor már kicsinek bizonyult, és 1727 és 1743 között épült fel aztán a helyén a ma is látható barokk templom. Ekkor kezdték el a templom előtti területet térként emlegetni, de ekkor még Barát tér volt a neve, szintén a szerzetesek nyomán. Érdekesség, hogy tőle néhány méterre egy másik tér is létezett, az akkori városházához vezető Kígyó utca előtti Kígyó tér.

A 18. század második felében már fontos közlekedési csomópontként szolgált a tér, a belé sugárirányból érkező számos utcával. Ekkoriban persze még nem létezett sem a mai Erzsébet híd, sem az elődje, így a Dunán innen nem vezetett át út, meg persze a korabeli nyugalmasabb közlekedési viszonyok is hozzájárultak, hogy akkoriban egy kényelmesen élhető térként létezett a terület. Itt avatták fel Pest első szobrokkal díszített közkútját is 1835-ben: a Nereidák kútja a mai napig a téren áll.

Ferenciek tere (Kígyó tér), szemben a Belvárosi Ferences templom. A felvétel 1880-1890 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György

1874-től viseli magán hivatalosan is a Ferenciek nevet a tér, de már jóval korábbról, a 18. századból is van arra adat, hogy így emlegették, a német nyelvű Franziskanerplatz pedig pláne elterjedt volt. Valószínűleg egyszerűen a köznyelvben addigra teljesen elterjedt nevét tették hivatalossá, ez pedig történetesen egy kicsit furcsán kitekert változat lett, Ferencesek tere helyett Ferenciek tere. A szomszédos Kígyó tér 1921-től az Apponyi tér nevet viselte, majd a második világháború után ez értelemszerűen nem maradhatott, és jött politikai okokból a Felszabadulás tér elnevezés. Ez kitartott egészen a rendszerváltásig, 1991-ben pedig egyszerűen egyesítették a két teret, és az egésznek együtt lett a neve Ferenciek tere. A tér mai képe az 1960-as években alakult ki, amikor megépült az új Erzsébet híd, amin az elődjével ellentétben egy idő után nem villamos vezetett át, hanem a belvároson átmenő forgalmat terelő soksávos autóút, ami egyfajta városi autópályává változtatta a Kossuth Lajos és Rákóczi utakat, kettévágva a Ferenciek terét, és annak tér jellegét.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.