A nyári hőségben szinte reflexből nyúlunk a naptej után. Ki SPF30-cal, ki SPF50-nel keni be magát, de a cél ugyanaz: ne égjünk le, ne kopjon le a vállunk, és ha lehet, ne nézzünk ki úgy két nap strandolás után, mint egy túlfőzött paradicsom. Manapság azonbna már sokak fejében megfordult a kérdés, hogy tényleg jót teszünk-e a bőrünknek ezzel a fehér masszával? Egyesek szerint a fényvédő nem védi, hanem épphogy növeli a bőrrák kockázatát. Mi az igazság?
Kezdjük az elején. Nem, a naptej nem egy ördögi vegyület, ami sunyin elősegíti a melanóma kialakulását, miközben azt hisszük, hogy épp megment minket a napfény okozta leégéstől. De mint minden, ez is összetettebb annál, mint amit egy TikTok-videó készítője 45 másodpercben elmagyaráz. Az internet tele van szenzációhajhász állításokkal, és a „fényvédő rákot okoz” típusú tartalmak meglepően gyorsan terjednek.
Az elmélet szerint, mivel a naptej védi a bőrt a leégéstől, hajlamosabbak vagyunk hosszabb időt tölteni a napon. Így viszont több UV-sugárzás éri a bőrt, ami éppenséggel növelheti a bőrrák kialakulásának esélyét.
Ez az érvelés azonban meglehetősen sántít. Ugyanis a fényvédők célja épp az, hogy blokkolják vagy elnyeljék az UV-sugarakat. Tehát nem arról van szó, hogy hagyjuk a bőrünket lesülni, hanem, hogy ha túl sokat vagyunk a napon, kenjük újra magukat. A DW magazinban megszólaló bőrgyógyászok és kutatók szerint a naptej használata nemhogy nem növeli a bőrrák kockázatát, de hosszú távon csökkenti azt, különösen, ha helyesen alkalmazzuk.
A bőrrákstatisztikák egyértelműek. A melanóma kialakulásában az egyik legfontosabb tényező a gyakori és súlyos napégés. Az UVB-sugárzás károsítja a bőrsejtek DNS-ét, és ez idővel bőrkárosodáshoz és daganatos sejtek megjelenéséhez vezethet. A fényvédő krémek hatékonysága éppen abban rejlik, hogy ezeket a káros UVB és UVA sugarakat kiszűrik. Az SPF érték azt mutatja, hányszorosára nyúlik az idő, amit a napon tölthetsz leégés nélkül. Az SPF30 például az UVB sugarak kb. 97%-át szűri ki, míg az SPF50 már közel 98%-át. A különbség tehát nem óriási, de számít, főleg érzékeny bőrűeknél.
A tudomány jelenlegi állása szerint nincs hiteles kutatás, ami bizonyítaná, hogy a fényvédő használat hosszú távon növelné a melanóma vagy más bőrrák esélyét. Az viszont dokumentált, hogy a napfény okozta leégés szoros összefüggésben áll a bőrrák kialakulásával, különösen akkor, ha az már gyermekkorban is előfordult.
Sokan túlbecsülik a naptej képességeit. A „bekentem magam reggel, tehát bármit csinálhatok egész nap” hozzáállás nemcsak naiv, de veszélyes is. A fényvédő egy eszköz a bőrrák elleni védelemben, de nem helyettesíti a kalapot, a hosszú ujjú felsőt, az árnyékot vagy azt, hogy dél és három között inkább a fagyizóban üljünk, mint a tűző napon. A naptejhasználat gyakorisága is kulcskérdés. Ideálisan kétóránként újra kell kenni, főleg, ha vízben voltunk vagy izzadtunk. És nem, a „csak az arcomra kentem, az elég” nem jó hozzáállás, az egész testünket kell védenünk, hogy lassítsuk a bőr öregedését és ne adjunk esélyt a bőrráknak.
Az elmúlt évtizedben ugrásszerűen nőtt a fényvédőeladás világszerte. Ez részben a megnövekedett UV-index, részben a tudatos bőápolás tért hódítása miatt van. Ugyanakkor ezzel együtt nőtt a szkepticizmus is: vajon tényleg szükség van ennyi krémre? Mi van a vegyi összetevőkkel?
Fontos tudni, hogy a fényvédő krémek szabályozása az EU-ban és más fejlett országokban nagyon szigorú. Az összetevőket rendszeresen vizsgálják, és a legújabb formulák már igyekeznek elkerülni a vitatott anyagokat. Ha valaki aggódik a kémiai fényvédők miatt, választhat fizikai szűrőket tartalmazó naptejet, amelyek cink-oxidot vagy titán-dioxidot használnak, és kvázi visszaverik az UV-sugarakat a bőrről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.