Hosszú, sűrű, drámai: a műszempillák története

Shutterstock - Denis_Komarov
történelem műszempilla szempillaspirál
Akár a drogériák egyikében veszed meg, és magad ragasztod fel, akár szalonba jársz, ahol szakemberre bízod a hosszabbítást, abban szinte biztosak vagyunk, hogy a műszempilla történetét nem ismered. Ha szeretnél ezen változtatni, tarts velünk, elmeséljük, hogyan lett a műszempilla mára a hétköznapi szépségrutin része.

Mi az első, amit megnézel azon, aki szembejön veled az utcán? A leggyakoribb válasz a szem, hiszen sokat elárul az emberről. A szem szépségét pedig mi emelhetné ki jobban, mint a jól kiválasztott műszempilla. A történelem során emberek milliárdjai festették és hosszabbították a szempillájukat az éppen aktuális szépségtrendeknek megfelelően. Ma már számtalan méretű és formájú verzióból válogathatunk kedvünkre, de nem volt ez mindig így. 

1932-ben már elterjedt volt a műszempilla, ahogy Hedda Hopper filmsztár portréján látható.
1932-ben már elterjedt volt a műszempilla, ahogy Hedda Hopper filmsztár portréján látható.
Forrás: Archive Photos

A műszempilla története, avagy hogyan alakult ki az egyik legnépszerűbb szépségipari termék

A köztudatban számtalan mítosz kering a műszempilláról, sokáig az volt az egyik legnépszerűbb teória, hogy az első meghosszabbított pillákat francia prostituáltak készítették maguknak azért, hogy elrejtsék az arcukat. Bármennyire is pikáns és izgalmas ez a történet, valójában tévhit.

Az ókori Egyiptomban szénnel húzták ki a szemüket az emberek.
Az ókori Egyiptomban szénnel húzták ki a szemüket az emberek. 
Forrás:  Getty Images

Ókori Egyiptom

Már az ókori egyiptomiak is igyekeztek a szempilláikat kiemelni és festeni, és nemcsak a nők, hanem a férfiak is. A szemhéjaikat szenes fadarabokkal kontúrozták, a pillákra pedig növényi olajokat kentek. 

Nem pusztán az esztétika és a szépítkezés volt a céljuk, hanem a fényvédelem is, mivel a festett szempilla jobban védte a szemüket az erős napsütésben.

Ókori Róma

A rómaiaknál az ókorban szintén igen lelkesen törekedtek a nők a hosszú pillákra, mert úgy tartották, hogy az a tiszta erkölcs jele. Az elmélet a híres filozófus és történetírótól, Pliniustól, ered, aki azt mondta:

A hosszú szempillák a tiszta erkölcsből és a makulátlan életmódból fakadnak.

Középkor

A szempillaépítés története egy időre megszakadt a középkorban, ekkor nyoma sem volta hosszú, pláne a műszempilláknak. Az akkori trendek szerint a nők leborotválták a hajuk egy részét és a szemöldöküket, hogy magasabbnak tűnjön a homlokuk, a szempilláikat pedig rövidre vágták.

19. század

Eugene Rimmel, a szempillaspirál ősapja.
Eugene Rimmel, a szempillaspirál ősapja. 
Forrás:  Wikipedia

Az 1800-as évek közepén Eugene Rimmel készítette az első szempillaspirált, ami vazelinből és szénporból állt. A nők rajongtak a termékért, hamar el is kapkodták a szépészeti terméket. 1902-ben egy Charles Nessler nevű, angliai fodrász készített először műszempillákat. Az ötletének eljárását azonnal szabadalmaztatta is, a termékeit pedig Nesto Lashes néven árulta. Ezek a pillák akár tíz napig is a helyükön maradtak

Anyagukat tekintve emberi hajból és halhólyagból álltak, és kétféle verziójuk volt: egy természetes hatású és egy nagyobb, drámaibb, amit színpadra használtak.

Rá pár évre, 1911-ben megjelent a vetélytársa, Anna Taylor, aki az első, már ragasztható szempillát találta fel, ami akkor még valódi emberi hajból készült.

20. század első fele

Seena Owen, hollywoodi filmcsillag 1929-ben.
Seena Owen hollywoodi filmcsillag 1929-ben.  
Forrás:  Getty Images

A 20. század kezdetén, 1916-ban D.W. Griffith hollywoodi filmproducer és rendező ötletének köszönhetően terjedt el a műszempilla. A Türelmetlenség című filmet forgatta, és nem tetszett neki Seena Owen némafilmes színésznő szempillája, úgyhogy megbízott a parókakészítőt, hogy hosszabbítsa meg valahogy a pilláit. 

A kreatív stábtag úgy oldotta meg a felmerülő problémát, hogy hajszálakat és gézlapot erősített a színésznő pilláihoz, amitől Lilian Gish színésznő szerint be is dagadt Owen szeme

Az 1930-as évektől beindult a szempillaépítés, és ugyan a termékek még nem olyanok voltak, mint a maiak, de a piacon különböző méretű műszempillák jelentek meg, amelyeket olcsón be lehetett szerezni, így mindenki számára elérhetőek voltak. Később megjelentek a szempilla-göndörítők, valamint a tincses illesztők is, amelyeket ugyanúgy személyre lehetett szabni, akárcsak napjainkban a szálas pillákat.

20. század második fele

Elizabeth Taylor erős sminkkel a Kleopátra című filmben.
Elizabeth Taylor erős sminkkel a Kleopátra című filmben. 
Forrás:  Getty Images

A második világháború alatt kissé visszaesett a műszempillák használata, mivel a nők a praktikusabb megjelenés szerint szépítették magukat. Ám, a háború után 1960 körül újra népszerűvé vált, főleg Elizabeth Taylor színésznőnek köszönhetően, aki erős sminkkel jelent meg a Kleopátra című filmjében. Ekkor már a pézsmaszőr pillák is megjelentek a piacon, és járt melléjük a felhelyezéshez szükséges útmutató is. 

A másik kiemelkedő alakja a műszempillák rajongóinak Twiggy, a szupermodell volt, akinek hatására a mindennapokban is elfogadottabbá váltak az erősebb, szemhangsúlyos sminkek.

Az 1980-as években a sminktrendek olyannyira merészek és színesek voltak, hogy műpillák helyett inkább a szempillaspirál volt népszerű, de mivel a 2000-es és 2010-es évek újabb fejlesztéseket hoztak, ismét elterjedtek, és manapság már rengeteg stílus, forma, méret és szín közül választhatunk.

Kíváncsi vagy, hogy hova fejlődtek manapság a műszempillák? Csodáld meg a legújabb trendeket a videóra kattintva!

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.