Gazala Dzsaved: egy pakisztáni énekesnő megrázó halála

Brutális kivégzés a nyílt utcán

A karrierje magasra szárnyalt a válása óta eltelt hat hónapban, de Szajma Hán szerint aznap valamiért nyugtalan volt és rosszkedvű. Aztán megszólalt Farhat telefonja, s a nővérek apja, aki ötéves unokaöccsükkel, Navíddal a fodrászszalon előtt várta őket kocsival, szólt, hogy azonnal távozzanak. Muhammed Dzsaved ugyanis többször is látta elhajtani maga mellett Gazala volt férjét, Dzsahangir Hánt, akitől a nő tavaly vált el. Az ötvenes éveiben járó ingatlanberuházó többször kérte őt, hogy térjen vissza hozzá, és meg is fenyegette. Csaknem példátlan, hogy egy pastu nő válópert indítson, az pedig még ritkább, hogy egy pakisztáni bíróság helyet is adjon a keresetnek.

Az utcán koromsötét volt, amikor a nővérek kiléptek az üzletből. A kocsi felé menet Gazala észrevette, hogy bent felejtette a táskáját és megkérte a húgát, hogy menjen vissza érte. Farhat már visszatérőben volt a kocsihoz, amikor lövéseket hallott. Tisztán látta Dzsahangirt és Ikbal nevű unokatestvérét pisztollyal a kezében a jármű mellett. "Lőj már! Mire vársz?" - hallotta Ikbal kiabálását, majd a két férfi elmenekült. A rendőrségi jelentés szerint a huszonnégy éves Gazala Dzsavedet négy lövés találta el, és szinte azonnal meghalt. Az édesapjával három lövés végzett, az ötéves kisfiú viszont sértetlen maradt.

"Gazalának volt bátorsága tovább énekelni"

Bármilyen nehéz is legyen egy zenész élete más helyeken, a pastu világban még kegyetlenebb a sorsuk. Gazala Dzsavedet és a családját a lány hangja megmenthette ugyan a szegénységtől, de az énekesnő már halála előtt súlyos árat fizetett ezért. Az énekeseket, táncosokat és hangszeres zenészeket a "tiszteletreméltó" emberek általában elkerülik. A tálibokhoz hasonlóan sok hagyománytisztelő pastu a zenében és a szórakozás legtöbb formájában a vallási kötelezettségektől történő erkölcstelen eltávolodást lát, vagy épp az ördög cselvetését. "Elárasztják pénzzel az énekeseket és táncosokat, de sose engedik meg a lányaiknak, feleségeiknek, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Egy pastu családba beházasodó énekesnek mindent fel kell adnia" - mondta Nazir Gul énektanár, aki Gazalával is dolgozott. Komoly veszélyt jelentenek a pakisztáni tálib szélsőségesek is, akik pusztán a foglalkozásuk miatt gyilkolják a zenészeket. "Egy olyan időszakban, amikor a legtöbb énekes felhagyott a foglalkozásával, Gazalának volt bátorsága tovább énekelni, s azt üzenni a viselkedésével, hogy senki se némíthatja el a zenét" - mondta Abaszin Juszafzaj költő, a pastu nyelv professzora a Pesavári Egyetemen, aki szerint Gazala páratlan tehetség volt.

Nem túlzott. A szép és tehetséges Gazala Dzsaved tizenkét albumot és számtalan kislemezt készített. "Ő volt a legkeresettebb és legnépszerűbb pastu énekes" - mondta róla Abdul Gani Mudakik, a Radio Kabul igazgatója. Gazala évek munkájával vált népszerűvé. Még csak 7 éves volt, amikor a Szvat-völgyben fogadásokon és esküvőkön szerepelni kezdett. "Nagyon szeretett énekelni, s az apja és a bátyái engedték" - mondta Nishat Bibi, Gazala édesanyja. Könyörgött, hadd lehessen profi énekes, és a család ebbe is beleegyezett. Ám miközben esküvőkön fellépő énekesként egyre nagyobb hírnévre tett szert, a brutális pakisztáni tálib parancsnok, Maulana Fazlullah kezdte uralma alá hajtani a korábban békés Szvat-völgyet. Betiltotta a televíziót, a zenét és a nyilvános éneklést és táncot, még az esküvőkön és magánjellegű fogadásokon is. Rádióállomásokat, DVD-üzleteket és lányiskolákat robbantatott fel. Énekeseket és táncosokat büntettek meg. 2009-ben, mielőtt a pakisztáni hadseregnek sikerült kiűznie Fazlullah harcosait a Szvat-völgyből, az emberek az éjszaka közepén kirángatták a házából az ismert táncosnőt, Sabanát, és a Szvat-völgy legnagyobb városa, Mingora főterén kivégezték.

Házasság csalással

Gazala és a családja akkor már Pesavárban élt, biztonságban. Mint Nazir Gul felidézte, egy téli napon kereste fel stúdiójában a fiatal énekesnő és az apja. "Szegény emberek vagyunk, és a tálibok elől költöztünk ide. Kérem, segítsen neki énekelni" - mondta Muhammed Dzsaved. "Gyorsan tanult és sokkal jobb énekesnő lett, mint más tanítványaim" - mondta a tanár. Néhány hónap kellett csak, és elindult a hírnév felé. Sajnos Gazala énekére Dzsahangir Hán is felfigyelt, és hamarosan megkérte a kezét. Nagy hatalmú, kitartó udvarló volt, de Gazala azonban hallani se akart róla. "Bezárkózott a szobájába, napokig sírt, ütötte magát és azt kiabálta: 'Nem megyek hozzá!'" - emlékezett a báty, Kamran. De az énekesnő apja nem szeghette meg a Dzsahangirnak tett ígéretét. A család végül csaláshoz folyamodott. Először megváltoztatták Gazala személyi igazolványát, és 18 évesnek tüntették fel a lányt, hogy férjhez mehessen. Szereztek egy angol nyelvű házasságlevelet, amelyet nem értett, azt mondták, hogy az EU-ba szóló vízumkérvény, és aláíratták vele.

Egy pastu nő, aki nem félt a válástól

A 2010-ben megkötött házasság kezdettől kudarcra volt ítélve. Dzsahangir azonnal megtiltotta, hogy a nyilvánosság előtt fellépjen, és otthon tartotta, miközben ő néha napokra eltűnt. A bírósági papírok szerint már volt két felesége és hat vagy több gyereke, amikor feleségül vette Gazalát. Egy évvel ezelőtt a fiatalasszony megszökött. A szüleinél keresett menedéket, ám azok visszaküldték a férjéhez. Őszig még négyszer szökött meg, de a család mindig visszakényszerítette, Dzsahangir pedig fogadkozott, hogy jobban fog bánni vele, ám az ígéretét nem tartotta be. Tavaly késő ősszel Gazala egy pastu nő részéről példátlan lépésre szánta el magát: válókeresetet nyújtott be. A hagyományoshoz igazodó, férfiak uralta pakisztáni társadalomban ez reménytelen gesztusnak tűnt csupán, ám minden előzetes várakozással ellentétben a bíróság a nő javára döntött. Gazala hívei repestek az örömtől. Elkeserítette őket az, hogy az énekesnő egy időre eltűnt a pastu zenei életből. A múlt év végére visszatért a hanglemezstúdióba, és folytatta fellépéseit. Visszatérése és bátor válása hatalmas visszhangot keltett és népszerűbb volt, mint azelőtt.

"Ítéljék el, és akasszák fel"

A család szerint Dzsahangir dühöngött, és nem hagyott fel a visszaszerzésére tett kísérletekkel. "Állandóan hívogatták, könyörgött, hogy térjen vissza hozzá" - mesélte Kamran. Még azt is megígérte, hogy énekelhet, ha visszatér. Miután ennek nem volt foganatja, elkezdődtek a fenyegetések. Még a vele fellépő zenészek is kaptak halálos fenyegetéseket. Ennek ellenére Gazala ragaszkodott ahhoz, hogy kapcsolatban maradjon a volt férjével. "Bízott benne. Azt mondta, sose ártana neki, mivel szereti" - mesélte Nishat Bibi. Bármelyik pastu nő megmondhatta volna, milyen súlyos hibát követ el ezzel. A "becsületbeli gyilkosságok" igen elterjedtek ugyanis a pastuk körében. A pastu hagyomány megengedi, hogy a gyilkos az áldozat családjának fizetett pénzzel bűnbocsánatot vásároljon, de Gazala anyja határozottan kijelentette, hogy sose bocsát meg Dzsahangirnak. "Ítéljék el és akasszák fel. Akkor se bocsátanék meg neki, ha tűt szúrna mind a tíz körmöm alá, és úgy követelné" - jelentette ki Nishat Bibi. Gazala és az apja egymás mellett nyugszik a Szvat-völgyben, Mingorában. "Az emberek szerették az énekét, amíg élt, de most, halálában még népszerűbb" - mondta Abaszin Juszafzaj. A sírt naponta keresik fel Pakisztánból, Afganisztánból s az Öböl-menti országokból érkező látogatók - mesélte Samroz Ház cipész, akinek a közelben van az üzlete. "Még nem láttam, hogy valakit ennyire szerettek volna. Énekesként lehet, hogy voltak bűnei, de biztosan az égbe jut."

Forrás: MTI