Ismert emberek, akik anélkül lettek híresek, hogy bármit láttak volna a világból

A 65 éves énekes és dalszerző Steveland Hardaway Morris néven jött a világra. Wonder csecsemőkora óta látássérült, feltehetően zöld hályog miatt. Tanulmányait egy speciális iskolában, a Detroitban található Michigani Vakok Intézetében végezte.

amelynek hozadékaként 1962-ben kiadta első lemezét. A saját műfajának abszolút királyaként vonult be a történelembe, hiszen 1973-tól kezdve többször nyert Grammy-díjat, majd több mint 300 platina-és gyémántlemezt adott ki.

Az 57 éves, világhírű olasz tenoristának is ezt a kártyát osztotta az élet. Hatéves korától fogva zongorázott, szaxofonozott és fuvolázott. Bocelli látása is örökletes zöld hályoga miatt kezdett el romlani, ám sorsa akkor fordult át teljesen, amikor tizenkét éves korában focizás közben eltalálta a fejét a labda – emiatt végleg megvakult. A tragédia ellenére tehetsége sokakat lenyűgözött, és később világhírű is lett. 1992-ben kezdődő, máig tartó karrierje során énekelt együtt Sarah Brightmannel, Pavarottival és Bonnie Tylerrel – az utóbbi dal sosem jelent meg.

A világhírű, afroamerikai zongorista és énekes country-, blues-, jazz-, popstílusban és minden más ismert amerikai előadásmódban megcsillogtatta tudását. Ötéves korában kezdett romlani a látása, majd hétéves korára teljesen megvakult zöld hályog miatt. Tízéves kora előtt elvesztette a szintén vaksággal küzdő öccsét, tízéves kora után édesapja, majd öt évvel később édesanyja is távozott az élők sorából.

ennek élő bizonyítéka a 1949-ben megjelenő első lemeze volt; az énekes egyik legismertebb slágere a Hit the Road Jack című szám volt. Sikerei mellett nem vetette meg a drogokat sem, a kokain- és heroinfüggő Charles magánélete eléggé zavaros volt. Az énekes 2004-ben, 73 éves korában hunyt el; haláláig tizenkét Grammy-díjat kapott, majd egy évvel később még nyolcat nyert addigi munkássága miatt, valamint a mai napig minden idők száz legjobb énekese között tartják számon.

A híres amerikai írónő és aktivista állapota kisgyermekkorára vezethető vissza, amikor valószínűleg skarlátja vagy agyhártyagyulladása lehetett, ennek következtében lett siket és vak. 1904-ben ő volt az első siket és vak személy, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett.

Tizenkét könyvet és számos cikket írt, fogyatékos emberekkel kapcsolatos ügyekben állt ki, 1915-ben pedig megalapította a vakság megelőzésére szolgáló Helen Keller International szervezetet. Az 1968-ban, 87 éves korában elhunyt Helen több posztumusz kitüntetést is kapott kiemelkedő – az állapota ellenére – szívvel-lélekkel végzett, többrétű munkássága miatt.