A Dűne igazi urai a nők: az 1984-es film kultikus, mégis csúfosan elbukott

Az HBO Maxon most újraélhetjük a nyolcvanas évek sci-fi mániáját – hatalmas vállpárnákkal, homokférgekkel és néha mára nevetségesnek ható effektekkel és színészi játékkal. Ennyire volt elég a kor csúcstechnológiája, de ha meg tudjuk bocsájtani a filmnek a látványbéli hiányosságait, akkor A Dűne egy ma is élvezhető alkotás lehet. David Lynch adaptációja a maga idejében nem aratott sikert. A kritikusok és a nézők is negatívan fogadták, ám úttörő volt a filmtörténetben, mivel ebben a filmben a nők szerepe jelentős volt. 

A nők szerepe a Dűne 1984-ben

Frank Herbert Dűnéjét a sok belső monológ miatt lehetetlennek gondolták átültetni filmvászonra. David Lynch volt az első, aki megpróbálkozott vele, ám csúfos bukás lett a vége. A stúdió belekontárkodott a rendezői vízióba, a kritikusok szétszedték, a rajongók pedig csalódottan álltak fel a székeikből a film után. Habár messze nem lett tökéletes film - a színészi játék teátrális, néhol már-már paródiába hajló, de az idő mindent megszépít – ma már a film egy különleges sci-fi relikvia, amelynek erénye nem is feltétlenül a vizuális effektekben vagy a tempójában rejlik, hanem abban, hogy 

 akik a férfi kiválasztott mögött is végig kézben tartják az eseményeket. A Bene Gesseritek titkos matriarchális társadalma, a fremenek, a Harkönnenek és a nagy házak háborúja elevenednek meg a 80-as évek futurizmusában született kultuszfilmben.

A Bene Gesserit: a galaxis láthatatlan kormányzói a nők

A Dűne Frank Herbert legendás regénye, amely megjelenésekor elnyerte a Hugo - és a Nebula-díjat, és sokan a legjobb science fictionként tartják számon, amit valaha írtak. A könyv két okból is egyedülálló volt a maga idejében: mert erős, kidolgozott női karaktereket mert használni és olyan történetmesélési formát alkalmazott, ahol nagyobb hangsúlyt kapott, hogy milyen belső monológok futnak a karakterek fejében, mint maga a történet. Még a mellékszereplők is külön oldalakat kaptak. A filmben muszáj volt egyszerűsíteni, emiatt rengeteget veszítenek a karakterek a mélységükből a könyvhöz képest.

A csúfos bukás egyik oka: az erős női karakterek

Mind a filmes és könyves világban a Bene Gesserit rend nővérei kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanis ők azok, akik a vallási hatalmat gyakorolják, generációkon át terelgetik az eseményeket, politikai összeesküvésekben vesznek részt, genetikailag tenyésztik a nemességet és manipulálják az uralkodókat, hogy megszülethessen a kiválasztott, a Kwisatz Haderach. Nos, sok néző és kritikus gyomra ezt egyszerűen nem vette be.

Ezek után nem is csoda, hogy sokként hatott a közönségre, hogy ebben a filmben tulajdonképpen a férfiaknak nem osztottak lapot. A történetben a férfi hősök – Paul, Leto, Harkonnen – sokszor csak bábok, akiket a női szándékok és stratégiák mozgatnak. Ez a dinamika akkoriban szokatlan volt, ma pedig különösen izgalmassá teszi az újranézést. 

Lady Jessica: a szabályszegő anya, aki átírja a jóslatot

Lady Jessica, Francesca Annis alakításában, nem csupán egy mellékszereplő vagy a kiválasztott anyja – ő maga is kulcsfigura. Amikor a Bene Gesserit rendje utasítja, hogy lányt szüljön, ő szeretetből és hűségből fiút hoz világra – ezzel tudatosan megszegi a szabályokat, és teljesen új irányba tereli a jóslatok útját.

Döntése nemcsak egyéni lázadás, hanem egy láncreakció kezdete: politikai egyensúlyok bomlanak meg, próféciák teljesülnek be (vagy dőlnek össze), és az egész univerzum jövője átíródik.

Harkönnen báró, a hatalomtól megrészegült férfi karikatúrája

A Dűne világában az űrutazást a fűszer teszi lehetővé, amit csak is az Arrakison található, így annak, aki rendelkezik felette, szinte korlátlan hatalma van. Ennek a hatalomnak a birtokosa Harkönnen báró. Arrakis urát lebegő teste, sebhelyes arca és a kegyetlenségben való gyermeki öröme teszi a film egyik legemlékezetesebb – és legvisszataszítóbb – alakjává. A karakter a hatalom eltorzult, túlzó karikatúrája: egy olyan férfi, aki nem ural, hanem pusztít, nem vezet, hanem rettegésben tart.
A kontraszt szinte már szimbolikus: míg a női szereplők csendben szövik a saját terveiket, Harkönnen báró a nyers erő és kontrollálatlan indulat megtestesítője. Egy valódi, gátlások nélküli diktátor, akit nem érdekel más, csak a hatalom. 

Most újra megnézheted – Más szemmel

A Dűne (1984) nem tökéletes film – de nem is annak készült. Inkább olyan, mint egy rejtett üzenet a nyolcvanas évekből: ha elég figyelmes vagy, meglátod, hogy a sci-fi felszíne alatt valami sokkal mélyebb húzódik.