Müller Péter: "Egyedül egy magányos szikra is hamar kialszik"

2016.02.08. 18:22

Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat – és talán az életedet is. Olvasd el a Life.hu-n, és hagyd magadban megérni. Heti útravaló – 217. rész. 

A levertség és szomorúság jól elvan önmagával, örömünket és boldogságunkat azonban csak akkor élhetjük meg igazán, ha van kivel megosztani. 

Tudod, miért van ez?  Mert az öröm: ünnep. Közösségi pillanat. Nem működik szeretet nélkül, mások nélkül, csak veled, velünk, veletek. De a bánat szeretetlen állapot, egyedül az enyém, magamnak fáj, magamnak kell szenvedni, és magamnak is kell meghalni.

Forrás: Thinkstock

Az öröm a láthatatlan és végtelen hálózat része. 

Nevezheted szeretetnek, összefüggésnek, összetartozásnak, az isteni teremtés és a természet titkának. Hogy ami él: az örül, mert mással összetartozik. A depresszió pedig éppen attól van, hogy szétszakadt a háló, nem kapcsolódnak össze a szemek. Egyedül maradtunk. És ez rossz érzés, és nem is valóságos állapot. 

Valójában az örömömet nem „megosztom”, hanem bevonom a másikat is, mert egyedül egy magányos szikra is hamar kialszik, ha nem tudja a környezetét lángba borítani. 

Az együtt maga az öröm. 

Müller Péterdepresszióörömmagánybölcsességbánategyedüllét