A húsvéti hagyományok története

2019.04.19. 14:00

A húsvét a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, amelyhez világszerte számos hagyomány, népszokás kapcsolódik. Ezek közül sok nem is magához a valláshoz köthető, hanem a falusi közösségekhez, ahol sokféle mókás tradíció maradt fent mind a mai napig. Ezek közül összegyűjtöttem néhányat.

Barkaszentelés 

A VI. századtól kezdve virágvasárnap alkalmából számos helyen körmeneteket tartottak, ahol pálmát vittek magukkal a hívek, amit az egyházfők felszenteltek. Ezáltal a pálma védelmet nyújtott a rontások, a balszerencse ellen. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka, ami szintén egyfajta védő szerepet tölt be. A szentelt ágat sokan a kertbe is kitették, hogy megvédje a termést a kártevőktől. Sokan a húsvéti ételeket is felszenteltették, hogy szerencsét hozzanak.

Nálunk a szentelt pálmát a barka helyettesíti, ami szintén egyfajta védő szerepet tölt beForrás: Shutterstock

Húsvéti locsolkodás 

Eredete arra a legendára utalhat, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni. Mára a locsolkodás egy kedves népszokás lett, amelynek során a fiúk egy versikével köszöntik a lányokat, majd parfümmel meglocsolják őket cserébe valami csekélységért. Vidéken azonban grandiózusabb ez a népszokás, ugyanis ott még sokan szódás palackkal vagy éppen egy vödörnyi kútvízzel öntik nyakon a lányokat. Van, ahol a kölcsönkenyér visszajár és másnap a lányok locsolják meg a fiúkat viszonzásul.

Vidéken még grandiózusabb ez a népszokás, ugyanis ott egy vödörnyi vízzel öntik nyakon a lányokatFotó: Csudai Sándor - Origo

Húsvéti tojás 

Az ünnep egyik legmeghatározóbb jelképe a húsvéti tojás, ami az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A díszítése régiónként változhat, valahol egyszínű, mártott tojásokat festenek, míg másutt kézzel mintázott, cirádás tojásokkal lepik meg a locsolkodókat.

A húsvéti tojás díszítése régiónként változhatForrás: Shutterstock

Bárány 

A húsvéti bárány Jézust jelképezi, hiszen Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért, a mai napig Isten bárányának nevezik egyházi körökben.

A húsvéti bárány Jézust jelképezi, hiszen Krisztus áldozati bárányként halt kereszthaláltForrás: Shutterstock

Húsvéti nyuszi 

A nyuszi hagyománya Németországból ered, ahol a legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Innen ered a nyuszi, amely fészket rak, és azt tojásokkal tölti meg. Ostara nevéből származtatják egyébként a húsvét angol, ill. német nevét Easter és Ostern.

Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet nyúllá változtatottForrás: Josephine Wall/josephinewall.co.uk

Húsvéti ételek 

A nagyböjt után a húsvét során az asztalok roskadásig telnek különféle füstölt húsokkal, amelyek közül talán a sonka a legnagyobb kedvenc. Emellett a tojás, a friss kalács és a különféle csokoládék sem maradhatnak ki a sorból. Ha még nincs meg a tökéletes recepted az ünnepre, akkor bátran készítsd el az egyiket az én kedvenceim közül: 

Bárány narancsos almamázzal 

Hozzávalók:

1 evőkanál Pödör Olívaolaj

1,5 kg báránycomb

5 darab fokhagyma

1 csomag friss rozmaring

1-2 szál friss kakukkfű

1,5 liter húslevesalaplé

150 ml vörösbor

2 csipet só + húsdörzsöléshez

bors ízlés szerint

100 g Pödör Alma Balsamico Mustár

1 darab narancs leve

110 g nyírfacukor

1/2 darab narancs, félkör alakú szeletekre vágva

szegfűszeg a narancs tűzdeléséhez

Bárány narancsos almamázzalForrás: Marton Adrienn

Elkészítése: 

A húst megtisztítjuk a faggyúmaradványtól, majd alaposan bedörzsöljük sóval, borssal. A serpenyőt felhevítjük, és beletesszük az olívaolajat. Ha forró az olaj, belehelyezzük a húst. Kérgesítjük mindkét oldalát. Lehetőség szerint öntöttvas serpenyőt használjuk, aminek a nyele is hőálló, hogy a bárányt ebben a serpenyőben tudjuk majd a sütőbe helyezni.

Ha aranybarnára kérgesedett a hús, akkor kivesszük pihentetni, amíg a serpenyőben a bárányhús megmaradt olaját rozmaringgal és a 2 db szeletelt fokhagymával fuzionáljuk. Majd felöntjük vörösborral, és hagyjuk, amíg az alkohol elpárolog.

Visszahelyezzük a 3 db, apró szeletekre vágott fokhagymával és rozmaringlevelekkel megtűzdelt húst a serpenyőbe, és felöntjük húslevesalaplével. Tegyünk bele friss kakukkfüvet.

Megvárjuk, amíg elkezd forrni, majd a serpenyő tetejével vagy alufóliával letakarjuk az edény tartalmát, és a sütőbe helyezzük. 170 fokon 2 óráig sütjük. Takarás nélkül 180 fokon még 30 percig, miközben meglocsoljuk, és ez alatt az idő alatt egyszer átfordítjuk a húst a másik oldalára, majd vissza. Kóstoljuk meg, és ha úgy érezzük, ízlés szerint még sózzuk, borsozzuk.

Mindeközben elkészítjük a narancsos-mustáros pácot. Egy meleg serpenyőben összekeverjük a barna cukrot az Alma Balsamico mustárral és a narancs levével. Addig forraljuk, ameddig méz állagú szószt kapunk. Nagyjából 7-8 percig.

Miután kivettük a bárányt a sütőből, bekenjük a narancsos-mustáros páccal, és megtűzdeljük a narancsszeletekkel és a szegfűszeggel. Takarás nélkül 180 fokon még 20 percig sütjük.

húsvétrecepthagyományérdekességtörténet