Felemésztő szinglinyavalygás - pasiszemmel

Franco Marco

2011.02.16.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Nem vidám a szinglilét, ezt kábé mindenki sejti. Ki ezért, ki azért van kiakadva tőle, de olyan is van, akinek kifejezetten fekszik így élni. Hogy belül ilyenkor mi játszódik le a nőben, az már más lapra tartozik. Egyikük - tűréshatáron épp - Franco Marcót kérdezte meg, hogy mit tegyen.

"Kedves Marco!

Szingli vagyok. Kor: pluszmínusz 30. Szívesen változtatnék a helyzetemen, de valahogy nem jön össze. Félre ne érts: ez nem a szokásos, nagyvárosi, koktélszopogatós, plázajárós, csajkibeszélős nyavalygás, hanem a helyzet gáz. Tényleg.

Szülnék, de nincs kinek, ebből következik, hogy nincs még gyerekem - megvet a társadalom. Mert ugye azért, hogy legyen baba és a magam módján feltornásszam a hazai születési statisztikát, nem fekszem össze akárkivel. Ha felvállalom, hogy akkor inkább nem szülök, sós kútba tesznek, kerék alá tesznek. Aztán onnan is kivesznek. Tudod, mint Katalinkát a dalban. Csak én nem tudok még elszállni sem, mint Ő. Csak néha. Egyedül, azt is repülővel. Olyankor jó, de amikor visszajövök, akkor a napok kegyetlenek. Különösen a hétvégék. Na, azt nagyon utálom. Amikor az egész város felpakol, családot, betyárbútort, mindent és nekiindul: élni, örülni, nagyanyót látogatni. (Az én szüleim, hogy még szebb legyen minden, vidéken élnek. Anyagilag nem tehetem meg, hogy minden hétvégén hazajárok. Más élet.) A vasárnapi nagy közös rántotthúsevésekről nem is beszélve. Olyankor szinte hallom, ahogy jóllakottan szuszog és emészt az egész főváros. Persze szintén családostul. Társkereső oldalak kizárva - elvből. Amúgy nyitott vagyok, azt is mondják, szép és kedves. Mit tegyek szerinted?

Üdv,
Kati"

Szingli lét? Te melyik Szex és New York karakter vagy?

Franco Marco tollából

Kedves Kati!

Talán értelek. Talán. Talán tudom, mi a legszarabb. A minden rendben és a semmi nem jó pacsizása. A hangulatfodrok bélcsavaró lüktetése. Felemészti örömforrásodat, egyszerűségedet, felzabálja a becsületedet. Néha meg bohó, érett, dús, buggyanó, fésületlen gondolatokat ereszt. És lehet cipelni az egyre nagyobb zsákba tuszkolt gyötrelmet. Meg a nevetést. A saját testedbe tömködött vágyakat. A végén úgysem marad más. Csak a vasárnapi ebéddel felböfögött reménytelenség. Köpni egyet. Hegyeset. Lefele. Aztán felszegett fejjel sétálni tovább a délutáni napfényben sütkérező párok mögött. Egyedül. Lehet így is. Kibírható. De talán van más út is, kedves Kati. Talán, ha fontos marad az, ami vagy, pláza nélkül, sós kút nélkül, kerék nélkül, egyszer belédbotlik majd az a másik lény. Ha már tudod, hogy valójában mivé is lettél, miért és hogyan, tán könnyebb rád lelnie annak, aki még csak most indul feléd a nyüzsgő tömegből. Talán elkerülhetetlen lesz az egymásba botlás. Nyitott szem, kitárt szív, tiszta fej, szárazon tartott puskapor. Erre gondolok. Történetet mesélek neked, Kati. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki a templom melletti iskolába járt, s nem volt sem túl boldog, sem túl szomorú. Egy dolog különös volt benne: annyi energiája volt, hogy abból bőven jutott a kiábrándultaknak, az elhagyott szeretőknek, a magányos anyáknak, a csúnyácska tanító néniknek, s még ki tudja, hány nehéz sorsú, egyszerű embernek. Egyedül élt a lány, maga miatt leginkább. Egy szép napon aztán fejébe vette, hogy szembenéz önmagával. Felkereste a tükröt, de a tükör azt mondta neki, hogy csak a szép sima haját, cakkos száját, finoman erezett kezét tudja megmutatni, a lényeget nem. Ment a lány az erdei tavacskához, s kérlelte. Ám a tó azt felelte, nem venné a bátorságot, hogy sima bőrén, feszes fenekén, fényes körmén kívül bármi mást is megmutasson. Futott bolondul zihálva a lány, mert kétségbeesett, hogy nem láthatja immár önmagát. Pedig ott volt a reggeli sajtharapásban, férfiak pupillájában, a szőnyeg kusza rojtján, a bor utóízében, mindenhol. Ha találkoztok vele, mondjátok meg neki, amíg adni tud, létezik. Csak ennyit szerettem volna mondani neked, Kati. Egyelőre.

Üdv,
Marco

Ha egy témában már hosszú ideje tanácstalan vagy, illetve több extra információt szeretnél kapni Marcótól, akkor iratkozz fel a Hírlevelére, ahol személyesen is kérdezhetsz tőle. Marco a beérkező levelekre itt a Life.hu oldalán válaszol! Barátkozz Marcóval a Facebookon és az Iwiwen is!

Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is!