zsenialitás agyműködés tanulás nevelés
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ámulatba ejtő a hétköznapok során is látni, ahogy egy gyerek felfedezi a világot. Ám még inkább ámulatba ejtő az, ha egy fejlődő gyermekről kiderül: zseninek született.

Honnan lehet azonban tudni, hogy egy gyerek meghökkentőnek tűnő tudása, bámulatosnak tűnő ügyessége nem több-e csupán, mint némi előny a kortársakkal szemben, amelyet majd a többség egy-két éven belül gond nélkül behoz? Többek között onnan, hogy a zseni gyerekek képességei egyrészt már korán megmutatkoznak, másrészt nemcsak megelőzik, hanem messze maguk mögé is utasítják kortársaikat - és gyakran az átlagos képességekkel, tudással rendelkező felnőtteket is. A kis géniuszok jellemzően a reáltudományok, a matematika, csillagászat, informatika, a művészetek, valamint a sport területén érnek el fantasztikus eredményeket, a bölcseleti tudományok - filozófia, vallástudományok - területén nem.

Istockphoto
Istockphoto


Ki számít zseninek?

A zsenialitás mérésére több módszer is létezik, az egyik az IQ mérése, amely valóban hatékony mérőeszköze a kiemelkedő gondolkodásra való képességnek. Egy átlagember intelligenciahányadosa 90-110 között mozog, ez a szám a népesség felére jellemző. A zsenialitás határértéke a 140-es IQ, e fölött már zseniális képességekről, intelligenciáról beszélhetünk.


Született vagy nevelt zsenialitás?

A zseni nem lesz, hanem születik, állítják sokan, míg mások ennek ellenkezőjét hirdetik, és úgy vélik, a környezet nevel zsenit azokból a gyerekekből, akikben megvan a zsenialitás csírája. Az "egybevágás" fogalom azt a felismerést takarja, hogy a zseni gyerekek tehetsége csak akkor tud kibontakozni, ha a gyermek a megfelelő helyre született. Nagy valószínűséggel a most ismert és elismert zseni gyerekeknél sokkal több zseni születik, csak éppen nem a megfelelő helyre - egy afrikai, primitív törzsbe születő, zseniális zenei tehetséggel megáldott kisfiú saját környezetében valószínűleg nem tud majd maradandót alkotni.

Szoktál gondolkozni a gyerekeid jövőjéről?



Istockphoto
Istockphoto


tehetségintelligenciáIQ



Istockphoto
Istockphoto



Zseni gyerekek

Wolfgang Amadeus Mozart alig kétévesen már altatódalt írt nővérének, első szimfóniáját nyolcévesen írta. Pablo Picasso zsenialitása a képzőművészet terén szintén már gyerekkorában megmutatkozott. Kieron Williamsont, a norfolki csodagyereket mini Monet-nak becézik: a most hétéves kisfiút ötéves kora óta fest, képeiért kapkodnak a gyűjtők. A Polgár lányok - Judit, Zsófi és Zsuzsa - édesapjuk pedagógiai kísérletének alanyai, a sakk terén világhírűek. Szász Marci 12 évesen kezdte a gimnáziumot, 16 évesen már egyetemista volt. A matematika és az informatika területén hökkentette meg azok képviselőt. Előrevetítette az internetezésben rejlő lehetőségeket.

Áldás vagy átok?

A zseniális képességekkel rendelkező gyerekek nevelése nem könnyű feladat - állítja Gazdag Enikő pszichológus -, sokszor meg is haladja a zseni gyerekek szüleinek képességeit, és nem azért, mert esetleg nem képesek követni a matematikai megoldások aknamezőin a gyermeket. Sokkal inkább azért, mert a zseni gyerekek sokkal gyorsabban fejlődnek társaiknál, mindemellett gyakran túlérzékenyek, hamarabb fáradnak el, illetve érzelmileg labilisak lehetnek: könnyen dühbe gurulnak vagy sírva fakadnak. Ugyanakkor hamarabb alakul ki a szabálytudatuk, bár ennek ellenére korán elkezdik diktálni saját szabályaikat a szülők számára: ha alkotnak vagy egy problémán töprengenek, nem hajlandóak alkalmazkodni a szülők elvárásaihoz vagy a család napirendjéhez.

Kérdezd szakértőnket! Gazdag Enikő pszichológus



csodagyerekzsenitehetség

LIFE MAGAZIN: Csodagyerek


http://videa.hu/flvplayer.swf?v=kLsNQtphiotnAwMp

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.