Így lehet tönkretenni három nő életét - a facér pasi naplójából

Nyugi, nem az van, hogy előtört a poéta, amúgy sem csináltunk semmit. De mindketten csak azon agyaltunk, hogy mit csinálnánk - elölről, hátulról, mindenféle szögből -, ha az élet nem olyan lenne, amilyen. Velem, ugye, az volt: már tíz hónapja elvi alapon senkivel. Részben persze a beszariságot címkéztem elvnek, ez van, ha tizenöt év után ripsz-ropsz leselejtezik az embert.

Picúr, akivel a sok csinálást nyomtuk fejben - láttam rajta is, na -, bonyolultabb eset, de azt kapásból még nem vágtam. Amúgy a nagymutterja pilisi kertvendéglőjében rallyzott a tányérokkal, krigli sörökkel ebédidőben. Nem volt több mint huszonöt, valahogy mégis egymásra kattantunk.

Ami esetemben oké, ahogy Picúr kinéz, az nem semmi. Neki meg - ha próbálom magamat kívülről látni - egészen kifinomult ízlése lehet. De ez mindegy is, mert hiába a rákkattanás, ha nagy elakadás is jár vele. Picúr ugyan a semmiről is frankón tudott dumálni - időjárás, ilyenek -, ám hiába nézett ki közben a gatyámból, a semmitől valahogy sosem akaródzott neki másfelé kanyarodnia.

Úgy meg azért nehéz eljutni a söntéspultig, hogy komplexebb cuccokat - párkapcsolat, hasonlók - ne is említsek. Erzsike, a nagymutti viszont sokat és tartalmasan dumált - éppen, mint a főztje -, az ötvenéves házasságát is felszervírozta.

Kértem is egy idő után: ne szadizzon, Erzsike, szar az élet anélkül is. Unokája az első, akire végre bukni bírok, hát mondja meg, hol a bibi. Na, egyszer aztán megsajnált, és leállt a kamuval. Ott volt a bibi, hogy a nagyfater volt lényegében Freddy Krueger.

Halála előtt egy héttel - míg Erzsike piacra ment - magához rendelte a lányukat, vagyis Picúr anyját, és átvitette magát a szomszéd faluba. Bezörgetett ott egy házba, és úgy ölelte magához az asszonyt, aki kaput nyitott - különben az sem ölelte kevésbé -, mintha egy életen át csak azt ölelte volna. Vagyis hát, ahogy aztán kiderült, a csuda ember egyetlen nőt szeretett szívből, azt a másikat, muszáj volt neki búcsúznia tőle.

Városban is brutál sztori. Faluhelyen még durvább. Ott az se semmi, mit beszél a szomszédság. Úgy éljed túl, ahogy összeomlik minden, nézzél szembe azzal, hogy látszat volt az egész élet. Másfelől a látszatról mindig lejön, hogy csak látszat, akkor is, amikor még nincs kimondva. Aszerint kódolódik minden, ami történni fog. A nagy családi csendességben Erzsi néni lányának korai válása is kódolva volt - így látta ezt Erzsike is -, mert hát mit tudott a szerencsétlen a normalitásról.

És hát selejt Picúr, meg selejt Én hiába vágyakoztunk annyira, ott volt bennünk a selejtek sajátossága, a beszariság. Tudod, mi van: két véres bifsztek sosem tudja kisütni egymást. Ami nem vicces, csak szomorú.