Nem lett szex a WC-kefe miatt - a facér pasi naplójából

Az se semmi, ahogy tolják neked üptre a tökéletesen inkompatibilis csajokat. De van, ami ennél is neccesebb. Amikor bizonyos barátok úgy húzzák magukra a problémáidat, mint a paplant, pokrócot, hogy belőlük ki ne látsszon semmi. Addig se kell pőrén vacogniuk a saját faszságaik miatt. Vagyis: kamu a törődés.

Tominak meg Krisztának például tök hálás voltam az elején, mert nem forszírozták a csajozást. Csupán odaszoktattak magukhoz, náluk ültem minden este. Kriszta összeütött valami vacsit, utána rágtuk a gittet, vagyis az én elcseszett életemet, hosszan az éjszakába. Mint az anonim alkoholisták klubja, annyi difivel, hogy ebben én voltam az egy szem piás, viszont két terapeuta is jutott rám.

Különben tüchtig párocska voltak ezek ketten, lakásuk egy ékszerdoboz, a legapróbb szeglet is suvickolva, kiglancolva. Csakhogy idővel levettem, miközben löktem a tutit, hogy mintha nekik már a mosolyaik, gesztusaik is vasaltabbak lennének, mint voltak, már azokban sincs semmi természetes.

Kezdtem pedzegetni: "Veletek vajon mi a gáz?" Csak nevettek, hogy semmi, viszont hogy s mint volt ez meg az, az én elfuserált életemben. Vigyorogtak, mint két droid, várták, hogy mondjam el újra meg újra, ami ezerszer el lett már mondva. Na, gondoltam, csak le kéne buktatni őket, végül is a barátaim, muszáj lenne segíteni. Végül le is buktak, mert amikor egyik este kimentem a patikatisztaságú toalettjükbe, hát brunyálás közben ott akadt a szemem a vécékefén.

Mit mondjak, vastagon száradt rajta a szar. Finom lélek vagyok, úgyhogy be is roncsoltam vele a nappaliba, lengettem, mondtam, ez nem passzol hozzájuk, ez a kis figyelmetlenség, elő hát a tutival. Hatott is valamennyit a terápia.

Összegezve: Krisztát két év után egyre jobban zavarta a könyvespolcon díszelgő, kőből faragott kecskefej, amit Tomi még a volt párjával szerzett be Krétán. Tomit meg kurvára zavarta, hogy Krisztát csak azóta zavarja a kecskefej, amióta az új dán főnöke felajánlott neki, mármint Krisztának, egy közös külföldi konferenciautat - ami Kriszta szerint persze tök baráti, kollegiális ajánlat volt, plusz nagy szakmai előrelépés.

Úgyhogy a csaj két nap múlva készült is indulni a dánnal, amit ugyancsak nem említettek addig. Totálkár volt mindkettő, a képükre applikált összes vigyorral. De, hogy őszinte legyek, ez a krétai kecskefejjel együtt sem volt görög dráma, csak egy, már az elején elbaszott kapcsolat. Világos, hogy Tomi kihez húzott igazán, ahogy az is, Krisztának sem Tomi a végállomás.

Tomi színész, Kriszta sales manager, és a neten, ahol megismerkedtek, csak annyi derült ki, hogy mindketten nagy Domestos-rajongók, és tudnak vicceseket mondani. Meg még az, hogy rossz egyedül. Na, erre húztak várat. Ember nem látott át a falakon, maguk sem vették észre sokáig, hogy nincs mögöttük semmi.

Lehetne ragozni, de minek? Ha mégis csócsálnád még, menni fog nélkülem is. Lényeg, hogy amikor kiborult náluk a bili, először villant be: nem is olyan rossz facéron. Hálából még akkor este eltűztem egy hipermarketbe, és zsír új klozetkefével állítottam haza. Persze ettől azért Kriszta még félrekúrt a dánnal.

Szét is mentek Tomival, aki mindjárt rázizzent az előző exére. Az ugyan időközben másik faszinak szült gyereket, mégis találkozgatott Tomival. Mondtam Tominak, hogy gáz, amit csinál, amin berágott, és ki is zárt az életéből. Kriszta pedig, miután kifutott a dán vonal, azzal hívott: csípte a klozetkefés show-t, szerinte randizhatnánk, ha még egyedül vagyok.

Mondtam, egyedül vagyok, de szerintem ne randizzunk. Magyaráztam: bírom én is a rendet, tán' jobban, mint ő, mert nálam az se megy, hogy a rejtett zugokban megáll a szar. "Tudod" mondtam, "ezért is lettem facér". Vele akkor beszéltem utoljára.