Aki többet keres, több támogatást kap? Ismét rosszul jártak a kismamák

A történet előzménye, hogy az adójóváírás kivezetése miatt csökkent a terhességi-gyermekágyi segélyben (tgyás) és gyermekágyi díjban (gyed) részesülők ellátása. Ezt ellensúlyozta volna az az úgynevezett jövedelempótlék, amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról elérhető nyilatkozattal 2012. május 31-ig kellett igényelni. A határidő azokra az anyákra vonatkozott, akik már eddig is kaptak ellátást. Akik viszont visszamenőlegesen igényelnék a tgyást, valamint a gyedet, azok július 31-ig kérvényezhetik ezt.

A jogosultak negyede kapta csak meg

Az egykulcsos adórendszer számlájára írható, hogy a minimálbért kereső anyák 8900 forinttal kapnak kevesebb gyedet, mint korábban. Ezt a helyzetet lett volna hivatott rendezni a kiegészítő pótlék, ez azonban egyelőre csak a jogosult családok negyedéhez jutott el. Fokozza a reménytelenséget, hogy eközben a minimálbér háromszorosát keresők havi 8000 forinttal több támogatásra jogosultak, valamint az is, hogy akik 2011. július 15. után szültek, nem is kaphatnak kompenzációt.

Az egykori Nemzeti Erőforrás Minisztérium korábban 80 000 rászoruló szülővel számolt, vagyis ennyi anyának járna az ígért bérkompenzáció. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azonban csak 40 000 támogatásban részesülőnek küldte ki az igénylőlapot, ezen családok közül pedig mindössze 29 ezren küldték vissza a formanyomtatványt - ez derül ki az LMP július 18-i közleményéből. Azonban ők sem kapták meg mindannyian a kiegészítő pótlékot, csupán 19 000 családhoz jutott el a segítség.

Az LMP szerdai közleményében igyekezett felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ha már egy ilyen bonyolult rendszert hívtak életre, akkor tegyenek meg mindent azért, hogy az érintettek a lehető leghamarabb hozzájussanak az elmaradt kompenzációkhoz. Külön kiemelték, hogy a 2011. július 15-e után anyává vált nőknek is meg kell kapniuk, ami megilleti őket.

Másképp kellene ösztönözni a párokat

A kormánynak kimondott célja Magyarország népességének növelése, mely leginkább azáltal érhető el, hogy a párokat anyagilag is segítik a gyermekvállalásban. A feladat megoldására külön csoport is alakult, a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt működő Családbarát Magyarországért Munkacsoport, mely vitaanyagában nemrég közzétette az általa életképesnek vélt módokat a gyermekek számának növelésére. Az egyik ilyen javaslat szerint a párokat lakás- és autóvásárlási szocpollal kellene támogatni, és felvetik azt is, hogy lehetővé kellene tenni a kiemelten magas fizetésből élő családoknak, hogy felajánlhassák a családi pótlékot más többgyermekes, ám szerényebb körülmények között élő családok támogatására. A témáról itt olvashatsz bővebben.

A külföldi példák azonban azt mutatják, hogy nem feltétlenül a lakás és az autó megléte oldja meg a problémát. Az európai országok közül Norvégiát tartják a legcsaládcentrikusabb országnak: bár itt az anyukák a szülés után csupán 12 hónapig maradhatnak otthon a kicsivel, ám ekkor fizetésük 80%-a jár nekik. Amennyiben úgy döntenek, hogy csak 10 hónapot babáznak, akkor pedig a fizetés teljes összege jár. (Megjegyzendő, a norvégiai születési ráta az európai átlagnál is magasabb.) Rendszerük az apákat is egyaránt támogatja, valamint mindkét szülőnek lehetőséget ad arra, hogy a gyermek 10 éves koráig részmunkaidőben dolgozzon. Litvániában 100%-os fizetés mellett egy évig lehet otthon maradni, az ezt követő második évben pedig annak 85 százalékáért.