Így válassz játékot a gyermek életkorának megfelelően - Fejlesztheted vele

0-2 éves kor

A 0-2 éves kor az érzékszervek fejlődésének periódusa - a gyermek játékai is ilyen jellegűek. A kisgyermek ekkor mindent megszagol, szájbavesz, tapogat. Fontos ezért, hogy az összes érzékszervére hass ebben az időszakban: a látására, hallására, tapintására, szaglására, ízlelésére.
Játékát az első két évben mindenképpen a mozgás ügyessége határozza meg, a játékai is ahhoz igazodnak, hogy hol tart a mozgásfejlődésben. Maga a mozgás is játék számára, mégozzá egy olyan örömforrás, az "én tudom csinálni" öröme, ami miatt órákig is képes egy-egy mozdulatot ismételgetni. A játék ekkor a baba számára nem is szórakozás, kikapcsolódás, hanem a világ megismerése.

A játékválasztás szempontjai

Az első időben még nem kell számára sok játék, viszont azoknak jó minőségűeknek kell lenniük, hogy ne legyen ártalmas rá (színtartó, nem mérgező, nem törékeny dolgok). Legyenek könnyen tisztíthatók. Higiéniai szempontból fontos, hogy betegségek után a játékokat mindenképpen meg kell tisztítania a szülőknek - ezt egyébként is időnként meg kell tenni, ugyanúgy, ahogy a lakásban is takarítunk.

3-6 éves kor

A gyermek megismerő tevékenységének fejlődése óvodás korban is elsősorban a játékon keresztül történik, hiszen ez a fő tevékenysége. Az óvodai játékának különböző stádiumai vannak attól függően, hogy milyen minőségben vesz részt a játékban, kezdve a magányos nézelődéstől a csoportos autótologatáson át (mindenki ugyanezt csinálja egymás mellett) egészen a szervezett, közös játékig. Játékuk is a fejlődési fokokkal párhuzamosan alakul a gyakorló játéktól a szerepjátékon át a szabályjátékig.
A gyakorlójáték 2-4 év között ismerhető fel a gyerekek játékában. A gyakorlójáték elsősorban a bölcsődés korra jellemző, de nagyon gyakori az óvodai kiscsoportban is: ez az az időszak, amikor a gyerek autót, vonatot tologat, tornyot épít, homokozik, kavicsokat pakol, mozgást ismételget, hangokat ad attól függően, hogy maga a gyakorló játék mire irányul.

Ezt a játékfajtát általában egyedül játsszák, vagy egymás mellett több gyerek ugyanazt a tevékenységet végzi. Addig okoz örömet, amíg nehézséget rejt a gyerek számára, ezért érdemes figyelni arra, hogy a gyermek játéka nem rekedt-e meg ezen a szinten, mert akkor fel kell deríteni az okát a stagnálásnak.

A játékválasztás szempontjai

Mivel az óvodás korú gyerekek nagyon szeretik azokat a játékeszközöket, melyek hasonlítanak a felnőttek dolgaihoz, és szerepjátékaikhoz használni tudnak, nagyon örülnek a valódinál kisebb méretű, élethű dolgoknak. Társasokból szívesen játszanak a kisebbek számlálós lépegetős játékokkal, ki ér be előbb a célba, vagy olyat, ahol gyűjtögetni kell valamit. A nagyobbak már szívesen próbálgatják azokat, ahol versenyezni kell, gondolkodós feladatokat, kézügyességet igyénylő, egyensúlyozós játékokat, memóriajátékokat.

6-10 éves kor

Ennyi idős gyerekek figyelme, kitartása, monotóniatűrése már hosszabb társasjátékokat is megenged számukra, de a fantáziajáték is erőteljesen jelen van még egy darabig játékukban. Egy jó történet segítség lehet számukra, meghozza a kedvüket a játékhoz, ami később már nem lesz szükséges egy játékkezdéshez. Vannak gyerekek, akik nagyobb játéktapasztalattal rendelkeznek, őket már kevésbé vonzza a játék meséje, a bonyolultabb játékokkal is boldogulnak.

Ebbe a korban már elérkezett a szabályjáték ideje - ehhez persze fontos, hogy kialakuljon a feladattudat, szabálykövetés, szabálytartás. A játékban ebben az életkorban egyértelműen a győzelem a cél. A dobókocka mint szerencse elem még mindig része lehet a játéknak, mely egyrészt izgalmat jelent a gyerekeknek, másrészt ezen keresztül valószínűségi következtetéseket tudnak levonni, harmadsorban pedig lehet mit okolni az esetleges szerencsétlen dobások, helyzetek miatt.

A játék egyik nagy tanulási helyzete a siker, kudarc megélése, illetve ennek feldolgozása. A nyertesnek mindenképpen egyfajta alázatot tanít, hiszen ha azt szeretné, hogy máskor is játsszanak vele, akkor az örömét úgy kell megélnie, hogy a többiek ne tartsák nagyképűnek.
A vesztesnek pedig meg kell tanulni feldolgozni a vereséget. Ebben a társak biztosan segítik empátiás készségükkel feloldani a feszültséget. Ennek az érzésnek a megtapasztalása pedig azért rendkívüli fontosságú, hiszen ha ebben a korban nem tanulják meg kezelni a vereség feldolgozását, akkor később sokkal nehezebb lesz számukra.

A játékválasztás szempontjai

Ebben az életkorban a gyerekek nagy részének már vannak elképzelései arról, hogy milyen játékot szeretnének főleg a média, barátok hatása miatt, viszont vedd figyelembe a gyermek erősségét, gyengeségét is. Érdemes olyan játékot választani, mely nem csupán egyikre vagy másikra épít: a jó játék a gyerek erősségeire épít, de mellette észrevétlenül igénybe veszi a gyerek kevésbé fejlett képességeit, ezzel a gyermek öröme is megmarad, viszont a többi képességének fejlődését is elősegíti.

10 éves kor fölött a gyerekek figyelme hosszabb idejű, kitartóbbak, kudarctűrésük is sokat fejlődött, ezért sokkal hosszabb kimenetelű, akár egy órát meghaladó, bonyolultabb játékokat is szívesen végigjátszanak. Finommotorikájuk erre a korra már vetekszik a felnőttével, így ezt a fajta ügyességet igénylő játékban is méltó ellenfelei az idősebb családtagoknak. A 10 évnél idősebbek játékai többek között már olyan képességekre építenek, mint a stratégiai gondolkodás, helyzetfelismerés, kockázatvállalás, kombinációs készség, logika, problémamegoldás, fantázia. Emiatt ennek a korosztálynak szánt játékok már felnőtteknek is izgalmasak, érdekesek.

Elkezdi őket érdekelni a pénz, a pénz természete. Ilyen jellegű játékokat is egyre többet találni a piacon, melyekkel a gyerekek megtanulják a pénzkezelést, befektetést. Korunkat tükrözve a legújabb játékok már nem egyszerűen csak ingatlan vásárlására és banki lekötésekre tanítják a gyerekeket, melyek még 20-30 éve működtek, hanem egyéb pénzbefektetési lehetőségeket (tőzsdei befektetéseket) is tanítanak a gyerekeknek.

A játékválasztás szempontjai

A 10-14 éves korosztály számára a kortárs kapcsolatok már jóval meghatározóbbak lehetnek, mint a szülői vélemény, a tinédzserek épp abban a korban vannak, amikor a szülői véleményt általában elutasítják. A játékok kiválasztását össze kell vetni a kulturális trenddel, ami a gyerek iskolájában, baráti körében meghatározza a klímát. Ez egyfajta divat, amivel a szülő csak nagy nehézségek árán tud szembe menni.

A jó választás itt is bekalkulálja valamennyire a gyerek igényét, de nem maradéktalanul elégíti ki azt. Jó taktikának tűnik, ha a "divatjátékok" költségét zsebpénze terhére, a gyerek állja, így két vásárlás után megérzik annak a súlyát, hogy a pénzük nehezebben jön, mint ahogy megy. Jobban megfontolják későbbi kiadásaikat, és jobban megbecsülik, vigyáznak dolgaikra.

Farkas Eszter óvodapedagógus, TSMT-terapeuta