Ezreket érő kiflivég - Így spórolj az étellel!

Összeszámoltad már valaha, hogy egy hónapban mekkora értékre tehető az az élelmiszermennyiség, amelyet nem minőségi okok miatt dobsz a szemétbe, hanem azért, mert rosszul mérted fel önmagad, családod vagy barátaid aktuális étvágyát? Hány alkalommal söpröd a tányéron hagyott falatokat a szemetesbe? Hányszor dobod ki gondolkodás nélkül a barnulásnak indult zöldséget, gyümölcsöt?

Ha eddig soha, akkor egyszer szánd rá magad, ha másért nem, akkor a saját pénztárcád kedvéért. Annál is inkább, mert mások azért számolnak: egy friss ENSZ jelentés szerint Európában és Észak-Amerikában évente a vásárlók fejenként 95-115 kg élelmiszert dobnak ki. Egy másik jelentés szerint a kárba veszett, egészen pontosan elpocsékolt élelmiszermennyiség értéke akkora, mint a világ teljes gabonatermelésének a fele. Az élelmiszerpazarlás okaként többek között az át nem gondolt beszerzéseket, rendeléseket, valamint a szavatosság terén megmutatkozó túlzott aggodalmakat jelölték meg.

Ezek azonban a kiskeresedelem számlájára írhatók, miközben maguk a vásárlók is hasonló okok miatt tékozolják az élelmiszert: vagyis meggondolatlanul, tervszerűtlenül vásárolnak a boltban, valamint az éttermekben, illetve otthon, a saját konyhában is nagyobb adagokat igényelnek, mint amekkorával valóban képesek megbirkózni.

Tudatosan, takarékosan bánni az élelmiszerrel azonban soha nem késő, és ha nyitott vagy erre a gondolatra, akkor több mód is kínálkozik erre, ám szinte mindennek az alapja a tervezett étrend. Az emberek túlnyomó többsége ugyanis egyetlen napban gondolkodik, ám az esténként ismétlődő "mi legyen a vacsora" kérdés helyett egy hétre, de akár egy hónapra előre is meg lehet tervezni a család étkezését. Ehhez rengeteg segítség akad a neten, és a tudatos, tervszerű főzés nemcsak az alapanyagok helyesebb beszerzését és felhasználást segíti elő, de éppen a havi összesítés miatt az is jobban kidomborodik, hónapról hónapra mennyi élelem megy veszendőbe.

Mindemellett a havi étlap segíthet az egészségesebb táplálkozás kialakításában is, hiszen havi mennyiségben már szembeötlő lehet, mennyi zsírt, szénhidrátot fogyasztunk, esetleg fény derülhet arra, hogy nagyon kevés friss gyümölcs kerül csak az asztalunkra. Ráadásul az étlap kialakítása lehet közös ügy is, így csak olyan fogások kerülnek majd rá, amit egységesen bír a család minden tagja, vagyis senki nem fogja az elkészült ételt morcosan kerülgetni a tányérján. Nem képződik maradék...

Vásárolj okosan!

Az étlapban az a legjobb, hogy segítségével kiszámolható, mennyi alapanyagra van szükség, és azok javarészét előre be is tudjuk szerezni. A havi mennyiségű húst előre elkészítve (szeletelve, kockázva, darálva - az étlapnak megfelelően) kis adagokra bontva tegyük jégre, így mindig éppen csak annyit kell felolvasztani, amennyire valóban szükség van.

Fagyasztott zöldségek esetén a havi mennyiséget nagyobb adagokban is meg lehet vásárolni és azt az étlap alapján továbbporciózni, így egy dekával sem kerül több a fazékba, mint amennyi elő van írva. Sajtféléket kéthetente, tejet (ha nem tartós) hetente vásároljunk, de csak annyit, amennyit valóban elfogyasztunk.

A friss fogyasztásra szánt gyümölcsöt, zöldséget és felvágottakat viszont két-háromnaponta vásároljunk, de valóban csak annyit, amennyit ennyi idő alatt az utolsó almahéjig el is tüntetünk.

Vásárlásnál nagyon fontos szempont, hogy ellen tudjunk állni a csábításnak: csak akkor vegyünk péksüteményt vagy joghurtot, ha azt a menü előírja, ha nem, akkor bármennyire is kacérkodik velünk, nagy az esély, hogy a kukában végzi. Vagy ha nem a joghurt, akkor az a fogás megy veszendőbe, amit beterveztünk. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet (főleg valami remek akció miatt) rugalmasan kezelni az étlapot, de azt mindenképp, hogy kerüljük a felesleges termékek beszerzését.

Life.hu tipp: ha nem éhesen, hanem jóllakottan mész a boltba vásárolni, akkor akár több ezer forintot is megspórolhatsz a családi kasszának, ráadásul sokkal kevesebb élelmiszer fogja a kukában végezni.

Konyhatechnika: kétszer is sütheted

Nagyobb adagokban főzni tagadhatatlanul energiatakarékosabb. Ha erre (is) törekszünk, akkor viszont olyan havi menüsorban kell gondolkodni, amely biztosít némi átjárást egyik napról a másikra. Ha például hétfőn délben borsófőzelék az ebéd főfogása, tükörtojással, és nagy adag főzeléket készítettünk, akkor lehet a másnapi vacsora is a főzelék maradéka rántott sajttal vagy virslivel.

Vagyis a fő elv, hogy minden maradék beépíthető, újragondolható legyen, és ez bizony azért igényel egy kis kreativitást a konyhában, valamint kellő ismeretet is arra vonatkozóan, hogy milyen készételeket lehet biztonságosan tárolni a fagyasztóban vagy a hűtőben az újratálalásig.

Gyümölcs- és zöldségfronton ne hátrálj meg csak azért, mert barna pöttyök jelennek meg a terméken: a hibás részt kanyarítsd ki, a megmaradt ép gyümölcs vagy zöldség pedig akár frissen, akár beépítve egy-egy fogásba simán fogyasztható.

Tulajdonképpen az a jó, ha egyetlen megszáradt kiflivég sem kerül a szemetesbe, ám azt tudni kell, hogy a folyamat irányítása, nyomon követése idő- és energiaigényes feladat. De az biztos, hogy egyetlen hónap tudatos, a takarékosság jegyében levezényelt táplálkozás több tízezer forintot jelenthet havonta. Fejenként!

Sült krumpli hidegen?

Amennyiben nem főzöl vagy csak nagyon ritkán állsz be a konyhai taposómalomba, akkor is érdemes a takarékosság elve mentén beszerezni a táplálékodat. Mi legyen a fő szempont? Csak annyi készételt rendelj, amennyit valóban meg is eszel, annál is inkább, mert a vásárolt készételek másnap már nem feltétlenül étvágygerjesztőek.

Elég lehet a fél adag vagy a gyerekmenü is

Ha hozatod a vacsorát, akkor mérd fel, valóban megbirkózol-e egy egész adaggal, ha nem feltétlenül, akkor érdeklődd meg, módodban áll-e fél adagot választani. Sok helyen a fél adagot azonban nem mindig árusítják fél áron, ilyenkor jó trükk lehet, hogy fél adag helyett a gyerekmenüből rendelsz.