Növessz répát a város közepén!

Mi az a közösségi kert?

A kertészkedés és a főzéshez szükséges zöldségek megtermelése sokáig a vidékiek kiváltsága volt: a betonjárdák és szűk kertecskék közt élő városiaknak pedig maradt a piaci nagybevásárlás. Pár éve azonban hazánkban is elindultak az első közösségi kertek: egy kerületben, vagy területen lakó, különböző korú és hátterű emberek önkéntes közösségbe szerveződve egy közös kertben kertészkedhetnek, mindenki a saját parcelláján. Ez azonban nem csupán egymás melletti létezést jelent, hiszen a tagok barátságokat kötnek, terményeket cserélgethetnek, tippeket adhatnak-kaphatnak. A művelendő terület általában egy addig kihasználatlan, elgazosodott városi rész, amit a tulajdonos beleegyezésével mini paradicsommá változtatnak: a sok zöldség, gyümölcs és virág nemcsak a tagok hasznát szolgálja, de a város látképét, hangulatát is javítja.

Több mint kert

Ezen túlmenően a közösségi kertek tevékeny közösségi életre is buzdítanak: ahelyett, hogy a városiak egymás mellett élnének, baráti viszonyba kerülhetnek a hasonló gondolkodású, környezettudatos, vagy csupán önellátásra törekvő emberekkel. Mivel a kertek használata legtöbbször ingyenes, vagy évente egyszeri, viszonylag kisebb kiadást jelent, jóval olcsóbban megtermelhetők a zöldségek, gyümölcsök, mint ha megvennénk őket, nem is beszélve a kertészkedés egyéb örömeiről. A parcellába minden tag szinte azt vet vagy palántáz, amit csak szeretne, az öntözéshez szükséges vizet általában a kertből, ingyenesen vételezhetik.

Külföldön régóta működik - nálunk most van terjedőben

Amerikában és Kanadában már a 19. század végén elkezdődött a közösségi kertművelés, de az élelmiszerhiány miatt a második világháború idejében is létrehoztak hasonlókat. Az azóta eltelt időben a közösségi kertek szinte minden országban megtalálhatók lettek - Magyarországon a 2010-es békásmegyeri kísérlet után tavaly nyílt meg a Kortárs Építészeti Központ szervezésében az első, s azóta további három elérhető csak a fővárosban. A tavalyi siker után vidéken és Budapesten is egyre több ilyen kezdeményezés - köztük három iskolai közösségi kert - indul. A csatlakozni vágyók az interneten tájékozódhatnak a hozzájuk legközelebb eső, vagy épp nyíló közösségi kertekről, de némi segítséggel és elegendő jelentkezővel létre is lehet hozni egyet.

Magyar sikertörténet

Kertész Mónikát, a Kortárs Építészeti Központ munkatársát kérdeztük a közösségi kertek működéséről: "Alapvetően a közösségi kertek Nyugat-Európában régóta létező szokását szerettük volna elterjeszteni, önálló életre kelteni. Jelenleg négy működő kert van Budapesten, ebből a Lecsós Kert és a Leonardo a mi szervezésünkben, de további kertek is nyílóban vannak. Bár már 2009-ben elindult az ötletelés, az első közösségi kert tavaly nyílt meg, máris négy és félszeres túljelentkezéssel. Igyekeztünk minden réteget megszólítani, ennek hatására a fiataloktól a nyugdíjasokig rengetegen jelentkeztek. Végül sorsolás útján döntöttük el, ki kap parcellát: a Lecsós Kertben 5-6, a Leonardo Kertben 7 négyzetméteres parcellákat művelhetnek a szerencsések. Egy területre viszont nemcsak egy ember jut, hiszen általában családok, barátok dolgoznak együttesen - mindkét kertben 89 parcella elérhető, így több száz embert tömörítő programról beszélhetünk kertenként.

A parcellák kiosztásánál nem volt szempont az, ki mennyire tapasztalt a földművelés terén, inkább az elhivatottság és a lelkesedés számít: a tapasztalataink szerint a jelentkezők fele még sohasem kertészkedett, míg a másik fele ha máshol nem, a balkonon ültetett már növényeket. Még a tavaszi ültetés megindulása előtt tartottunk tájékoztatókat, szakmai előadásokat, melyeken profi szakemberek magyarázták el a magvetés és a palántázás fortélyait, a szerszámok helyes használatát.

Különböző szponzoroktól szerszámokat, ingyen vetőmagokat, palántákat kaptunk, az egyik kertben kutat fúrattunk, a másikban ugyan vezetékes vízből, de ott is ingyen biztosítjuk az öntözővizet, így sem vizet, sem szerszámokat nem szükséges a kertbe vinniük a közösségi kertészeknek.

Ha valaki csatlakozni szeretne valamelyik kerthez, az online jelentkezhet, tájékozódhat a hozzá közel eső közösségi kertekről, és részt vehet az ingyenes szakmai programokon akkor is, ha még nincs parcellája. Mindezek mellett az önálló próbálkozásokat is támogatjuk, több most nyíló kertnél kötöttük össze a hozzánk egy területről, de egyedül jelentkező embereket vagy civil csoportokat, és örömmel látjuk, hogy egyre több civil mozgolódik, vagy hoz létre saját közösségi kertet. Jelenleg azon dolgozunk, hogy ugyanezt bevigyük az oktatásba, tanparcellákat, kihelyezett környezetismereti órákat szervezünk, s azt is elértük, hogy három iskolában iskolai közösségi tankert működik majd."