Iskolai menzakörkép - Ezt eszik a gyerekek a világ különböző országaiban

De nem csak hazánkban kövérek a gyerekek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint míg 1990-ben a túlsúlyos vagy elhízott kisgyermekek száma 31 millió volt világszerte, addig 2014-re 41 millióra nőtt. Számuk pedig a leggyorsabban az alacsony és a közepes jövedelmű országokban élő gyermekeknél növekszik, valószínűleg azért, mert ezeken a helyeken engedhetik meg maguknak a szülők a legkevésbé, hogy egészséges ételek kerüljenek az asztalra.

A túlsúlyos gyerekekből pedig többnyire túlsúlyos felnőttek válnak. Ez pedig egyáltalán nemcsak esztétikai problémát jelent: a gyermekkori elhízás nyomán a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az ízületi betegségek jóval előbb, már a harmincas éveikben járóknál is jelentkezhetnek. Kétségtelen, hogy a témában a szülők felelőssége hatalmas, ám nem szabad elfeledkezni a közétkeztetés jelentőségéről sem.

A 2015-ös új menzareform óta elvileg már nem kerülhet a gyerekek elé a korábbi években még teljesen átlagos fogásnak számító zsírtól tocsogó hús és péppé főzött, felismerhetetlen főzelék kombó. Érdekesség, hogy egy 2008-as országos felmérés szerint

De ez már elvileg a múlté. Elvileg. A menzareform leegyszerűsített lényege, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű pékárut kapjanak a gyerekek, valamint kevesebb cukorral és sóval főzzenek a konyhákon. Bevezetése azonban nem aratott túl nagy sikert. A konyhák bár a só mennyiségét drasztikusan csökkentették, arra nem törekedtek túlzottan, hogy az ételeknek azért ízük is legyen. A menzareform eddigi legnagyobb eredménye az volt, hogy a gyerekek inkább nem eszik meg az iskolai menüt, és éhesen mennek haza tanítás után.

Pedig a sószegény főzésnek nem kellene feltétlenül együtt járnia az ehetetlen ételekkel, hiszen fűszereket és friss, jó minőségű hozzávalókat használva igenis lehetne finom ebédet készíteni. A probléma észlelése után idén újra módosítják majd a közétkeztetési rendeletet. Kíváncsian várjuk, ezúttal mi fog kisülni belőle - szó szerint.

Az ember egyébként laikusként is beláthatja, hogy a rendelet működéséhez egyrészt nagy anyagi ráfordításra, másrészt emberi erőforrás-növelésre is szükség lenne, hiszen

De ahogy a cikk elején már szó volt róla, nem csak Magyarországon jelent problémát a gyerekkori elhízás. Az amerikaiakról az általános vélekedés, hogy azért olyan nagy az elhízottak aránya, mert az amcsi kiskölykök születésüktől fogva megállás nélkül supersize hamburgereket és sült krumplit tömnek magukba, amit aztán minimum egy literes kólával öblítenek le. Ezzel szemben viszont például a kínaiakkal kapcsolatos sztereotípia, hogy a kizárólagos rizsevésnek köszönhetik, hogy a nyugati országokhoz képest minimális a túlsúlyosok száma.

Most tegyük félre kicsit a sztereotípiákat, és nézzük meg, mit is esznek valójában a világ különböző tájain a gyerekek ebédre az iskolai menzákon.

Csirkefalatok, krumplipüré, borsó, egy csésze gyümölcskompót, nasinak csokis süti.

Sertéshús vegyes zöldségekkel, fekete bab rizzsel, saláta, kenyér és sült főzőbanán.

Helyi halászoktól származó hal rukolaágyon, paradicsomos tészta, caprese saláta, bagett és szőlő.

Borsóleves, céklasaláta, sárgarépa-saláta, kenyér, desszertnek palacsinta friss bogyós gyümölcsökkel.

Halleves, tofu rizzsel, kimchi, a koreai étkezések elengedhetetlen része, valamint friss zöldségek.

Steak, sárgarépa, zöldbab, sajt és friss gyümölcs.

Sült csirke rizságyon, töltött szőlőlevél, paradicsom- és uborkasaláta, friss narancs és görög joghurt gránátalmamagokkal.

Burgonyapüré kolbásszal, cékla, káposzta és syrniki (palacsinta).

Pirított garnélarák barna rizzsel és zöldségekkel, gazpacho, friss paprika, kenyér és narancs.