"Nem fér bele az életembe egy gyerek!" - okok, amik a gyermekvállalás ellen szólhatnak

gyermekvállalás

család

gyerek

Dózsa-Vépy Renáta

2017.05.29.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az emberek többsége a társadalmi lehetőség/elvárás/nyomás hatására, előbb-utóbb alapít családot. Érkezik egy-két gyerkőc, az évek peregnek, a szülők és a gyerekek is kitűznek maguknak célokat, egyszerre haladnak az úton, együtt és külön is, megalkotva ezzel egyfajta hátországot, egy biztos és stabil pontot, amelyben boldogságot, békét és menedéket találnak. A szülők szempontjából nem mellékes az a sok plusz sem, amit a gyermeknevelés ad, mint például a kihívás és a feltétel nélküli szeretet. Miért lehet az, hogy manapság egyre többen félnek a gyermekvállalástól?

A családi egység erőt ad a tagjainak, hogy egyénként is képesek legyenek megállni helyüket az életben – kiegészítik, segítik, támogatják egymást. Önmagukat nem a családtól mint csoporttól teszik függővé, mindenki önálló identitással, éntudattal rendelkezik. Az esetek nagy többségében legalábbis. Hiszen vannak emberek, akiknek teljesen mást jelent a család, azaz a gyermekvállalás.

A biológia egyre kevesebb akadályt tud már gördíteni fogantatás útjába, az orvostudomány fejlődésével a legtöbb párnak már lehet gyermeke, és ott van még az örökbefogadás lehetősége is. Lecsupaszítva: aki kicsit is akar, az nevelhet gyermeket.

Az emberek többsége a társadalmi lehetőség/elvárás/nyomás hatására előbb-utóbb alapít családot Forrás: Thinkstock

Ezért vállalunk egyre később gyereket!

Látványosan kitolódott a gyerekvállalás időpontja, holott a mostani harmincasok szülei még a 20-as éveik elején-közepén döntöttek a baba mellett. De vajon van ideális időpont a gyerekvállalásra? Olvass tovább...

Miért nem kell a gyerek?

Egyesek egyszerűen nem szeretik a gyerekeket, mások nem érzik magukban a szülői vágyat, bizonyos esetekben a rossz családi példa vagy épp a szabadság megőrzése, a felelősség előli menekülés ad okot a gyermekvállalás elkerülésére, de az is lehet, hogy csak kicsúsznak az időből, mert a fontossági sorrendben valami mindig megelőzte a babaprojektet: karrier, egyedülállóság, egy rossz kapcsolat fenntartása. Ám nem szabad, hogy vakok legyünk!

Egy gyermek bizony elveszi az időnk és cselekedeteink feletti totális szabadságot, rengeteg terhes felelősséggel jár, aggódási és megfelelési többletfaktort ró ránk. Sok pár életének mellékszereplője lesz csupán az intimitás, miután megérkezett az első gyermek, és ne feledkezzünk meg a megélhetési költségek komoly emelkedéséről sem.

Ne feledkezzünk meg a megélhetési költségek komoly emelkedéséről sem Forrás: Thinkstock

Gondolj bele, épp a barátaiddal is iszogathatnál egy napsütötte, hangulatos bárban, kezedben egy kellemesen hűs koktéllal, de te mint szülő a játszótérre lettél száműzve, hogy végeláthatatlan számú homokvárat építs, és folyamatosan figyeld gyermeked tetteit, reakcióit, igényeit – hiszti, vita, baleset, szökési kísérlet a játszótér kerítésén át, a Maslow-féle piramis első szintjén álló szükségletek kielégítése... stb.

Ne szépítsük, egy gyermek áldozatokat kíván – már ha egészséges családmodellről beszélünk.

Az oltáron pedig vére vétethetik a karriernek, a hobbiknak, a szabadidőnek vagy épp a párkapcsolatnak – rosszabb verzió esetén ezek szíve is eltávolításra kerülhet. Ez tény! Gyerek után már sosem lesz olyan az élet, mint előtte volt – végérvényesen megváltozik a prioritási sorrend. Ám a sok negatív mellékzönge mellett számos pozitív érzelmet, élményt ad, sőt, egyfajta személyiségfejlődést is eredményez, amely által teljesebbé, jobbá válhat az ember. Sokan azonban csak azt látják, hogy így is teljes és boldog az életük, ugyan miért is változtatnának rajta. Azonban nem szabad minden gyerektelenre ráhúzni a „nem akart” pólót.

Jelenleg nem tudom, hogy egyáltalán akarok-e gyerekeket. Amikor tinédzser voltam, mindig azt hittem, ha felnövök, lesz egy feleségem, majd gyerekeim, és boldog családként éldegélünk. Most, a karrierem kezdetén azt érzem, hogy nem akarom feladni ezt a családalapítás miatt. Tudom, hogy nem kell lemondani az egész életünkről, ha gyerekünk van, de én most mégis így érzem”

Sok pár életének mellékszereplője lesz csupán az intimitás Forrás: Thinkstock

A gyermekvállalás hiányában a párok közti kommunikáció is ludas lehet. Gyakran nem is beszélnek egymással őszintén arról, hogy szeretnének-e gyermeket. Így lehetséges az, hogy egy hosszú, jól működő kapcsolatnak hirtelen vége szakad, amikor komolyan szóba kerül a gyerektéma – ilyenkor derül ki, hogy a „talán”, „nem biztos”, „később” – ami igazából azt jelenti, hogy „nem”. Ez akár több párkapcsolaton át is megismétlődhet, mikor végül elérkezik a gyermekes partnerek ideje. Ők azok, akiknek egy előző kapcsolatban, házasságban már született gyermekük, és nem akarnak többet. Sakk-matt.

Világ életemben három gyereket szerettem volna, de sajnos kifutottam az időből. Két komoly és hosszú kapcsolatom volt, az elsőnél tudtam, hogy nem akar gyereket, de nagyon szerettem, és bíztam abban, hogy idővel másként fogja látni a dolgot. A másodiknál pedig hitegetést kaptam: majd jövőre, most a munkája miatt nem jönne jókor... stb. Végül itt állok túl a negyedik X-en, férj és gyerek nélkül”

– Ági, 44 éves.

Látszik tehát, hogy egyesek lecsúsznak róla, mások pedig nem találják meg a megfelelő partnert hozzá... Számos oka lehet tehát annak, hogy valaki nem vállal gyermeket.

Vépy Viktória pszichológus véleménye

A gyermekvállalás kérdése korunkban nem pusztán az utódgondozás motívumának a függvénye. Arra, hogy egy pár vállal-e gyermeket, és ha igen, azt mikor teszi, számos tényező lehet hatással. A családtervezés ideális esetben két ember magánügye, viszonyulásuk a kérdéshez azonban a mindannyiunkat érintő társadalmi folyamatokra is aktívan gyakorolhat hatást. A fogyasztói kultúra az egyént, az individuumot állítja a középpontba. A csoportot, a közösséget szolgáló feladatok ellátása helyett inkább az egyéni célok kitűzésére és megvalósítására fekteti a hangsúlyt. A gyermekvállalás azonban egyrészről számos egyéni lemondással, áldozattal együtt járó, hosszú távú feladatnak tekinthető, másrészről olykor a szülő elé irreális elvárásokat támasztó kötelességnek tűnhet. Ezt a konfliktust ma úgy próbálja oldani a nyugati társadalom, hogy időben kitolja, vagy akár el is veti a gyermekvállalás kérdését.