Fenntarthatóság a divatiparban: hol tartunk most?

A Pulse of The Fashion Industry nevű kutatást a Global Fashion Agenda, a Boston Consulting Group és a Sustainable Apparel Coalition nevű szervezetek publikálták. A 2018-as adatokból, továbbá a 2019-es frissítésekből az látszik, hogy a szakembereknek megalapozott az a meggyőződése, miszerint az ipar által a mai napig felmerülő környezeti, társadalmi és etikai kihívások nem pusztán fenyegetések, hanem hatalmas, kihasználatlan értékteremtési lehetőségek is.

A kutatás alapján elmondható, hogy a divatipar javított a környezetre és társadalomra gyakorolt negatív hatásán, de lassabb ütemben, mint tavaly, továbbá még mindig messze van attól, hogy fenntartható legyen. Az eredmények azt is mutatják, hogy a divatcégek nem hajtanak végre fenntartható megoldásokat elég gyorsan ahhoz, hogy ellensúlyozzák a gyorsan növekvő divatipar negatív környezeti és társadalmi hatásait.

Ennek eredményeként, ha az iparág nem hajt végre gyorsabb változásokat, akkor nem lesz képes elérni az ENSZ fenntartható fejlődési céljait és nem teljesíti a párizsi megállapodást. A kutatás készítői felhívják az iparág vezetőinek figyelmét arra, hogy mélyebb és szisztematikusabb változásra van szükség. A vállalatoknak fokozottabban, koncentráltabb és összehangoltabb erőfeszítésekkel kell fellépniük a technológiai és gazdasági korlátok leküzdésére, amelyek akadályozzák a fenntarthatóság irányába való haladást.

A CFDA fontos kutatásokat közöl a fenntarthatóságról – az egyik nagyívű, átfogó jelentés épp az év elején érkezett meg, a divathét szezon előtt, nem véletlenül. A kutatás egy sokrétű és égető kérdést tesz fel: „mi a fenntarthatóság?” A válasz viszont változó. Néhányunk számára a fenntartható divat a márkák tevékenységének környezeti hatására vonatkozik, mások szerint a társadalmi igazságosság ennél fontosabb probléma, megint mások a kézműves mesterségek megőrzésére és a fejlődő gazdaságok támogatására összpontosítanak, vagy az állatvédelmet részesítik előnyben.

A fenntarthatóság egy átfogó kifejezés, amely magában foglalja a fenti problémaköröket is, de nem csupán azokat. A CFDA kutatása arra figyelmeztet, hogy a fenntarthatóság összetett, sokrétű kérdés, amelynek megértése komoly kutatást és energiát igényel, de még több munka kell ahhoz, hogy mindezt a gyakorlatban is alkalmazni tudják az iparági szereplők. Sok designernek egyszerűen nincs ideje, pénze vagy humánerőforrása arra, hogy fenntartható módon tervezzen és gyártson – a CFDA útmutatója összefoglalja a szükséges komponenseket, stratégiákat és kapcsolatokat ahhoz, hogy előirányozható legyen a fenntartható működési modell a designerek és márkák számára. Ezenkívül felhívja a figyelmet a felhasznált anyagok minőségére és környezetkímélő jellegének fontosságára, továbbá a vállalati kultúra optimalizálására és a márkák közötti összefogás szükségességére.

A magyar online divatpiac működését vizsgálta a cseh bázisú divatböngésző, a GLAMI. A Fashion (Re)search projekt a vállalat azon törekvését szolgálja, hogy friss és releváns információt szolgáltasson a médiának és a kereskedelem szereplőinek az online divatpiac trendjeiről, folyamatairól.

A GLAMI második kutatásának eredményei alapján megállapítható, hogy a magyarok érdeklődnek a divatipar világa és annak környezetre gyakorolt hatása vagy a munkakörülmények iránt, de nincsen elegendő vagy biztos információjuk mindezekről. Ennek tükrében elmondható, hogy minél több aktuális és érdemleges információra, adatra, valamint megfelelő tájékoztatásra van szükség ahhoz, hogy a divatipar folyamatainak ismerete befolyással legyen a döntési mechanizmusukra a vásárlást illetően.

A magyarok 71%-a hajlandó lenne többet fizetni egy-egy ruhadarabért, ha tudná, hogy az fenntartható körülmények közt készült, és 67%-uk ignorálná azokat a márkákat, amelyek tisztességtelen munkakörülményeket, gyártási folyamatokat alkalmaznak, vagy szennyezik a környezetet – amennyiben erről pontos információjuk van. Ugyanakkor a válaszadók 47%-a egy fenntartható márkát sem ismer. A kutatás szerint a válaszadók 90%-a nyitott lenne a hazai és fenntartható divatmárkákra, hiszen 86%-uk jobb minőségűnek tartja a magyar termékeket, mint az Ázsiából importált divatcikkeket. A GLAMI célja, hogy fenntartható és hazai divatmárkákat is képviseljen a közeljövőben, mely pozitív hatású lehet mind a vásárlók, mind a márkák, mind a környezetvédelem szempontjából.

Az EntSight fenntartható divatról szóló kutatása a globális kommunikáció-formáló közösségeket, márkákat, hírességeket, influenszereket mutatja be, és meghatározza a divatmárkák számára fennálló lehetőségeket.

A kutatásból megtudhatjuk, hogy mely piaci szegmensek a leginkább fogékonyak a fenntartható vásárlásra, és melyek azok, amelyekben a fogyasztók szkeptikusak maradnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Érdekes tény például, hogy csupán az európai high street vásárlói szegmens kíván többet költeni fenntartható divattermékekre 2017 óta. Az észak-amerikaiak körében erős az apátia, csupán 50%-uk fizetne többet környezetbarát vagy etikus ruhadarabokért. Az okokat a kutatás nem a költségekben látja, hanem a tudatosság hiányában – a fiatalok, akik általánosságban kevesebbet keresnek a középkorúaknál, sokkal tudatosabbak a vásárlás során.

Ha a női és férfi fogyasztókat tekintjük, nincs szignifikáns különbség (az EntSight is inkább a földrajzi, társadalmi helyzet alapján látta indokoltnak a felmérést), bár a globális piacon a férfi luxusvásárlók fenntarthatóság iránti igénye jelentősen nőtt. A fenntartható módon előállított termékek preferenciája tehát világszerte eltérő.

A kutatás második része arról számol be, hogy mely márkák dominálnak a globális eszmecserében a fenntarthatóság kapcsán – természetesen a Stella McCartney ebben a mezőnyben is az élen jár. A legbefolyásosabb hírességek közt – akik népszerűségüket a fenntarthatóság szélesebb körben való megismertetéséhez is felhasználják – ott van Emma Watson, Livia Firth, Pharell Williams, Gisele Bündchen, Gwyneth Paltrow, Will.i.am, Lauren Conrad, Jessica Alba, Natalia Vodianova és Olivia Wilde is.