A stressz életünk kikerülhetetlen része, hiszen minden új helyzet, probléma és kihívás előidéz kisebb-nagyobb stresszt. A stressz káros hatásait nem kell bemutatni: pszichés és fizikai betegségek, szorongás, irritáció és indokolatlan düh, alvásproblémák, depresszió, szív- és érrendszeri betegségek, gyomorfekély és reflux, emésztési zavarok, nem beszélve a teljesítmény, az örömképesség, a társas kapcsolatok zavarairól.

Ha kikerülni nem tudjuk, akkor mihez kezdjünk vele? A megoldás akkor lesz igazán sikeres, ha több fronton támadunk egyszerre a stressz ellen.

Csak az a testmozgás jó, ami örömet okoz

Aki tartós stresszállapotot észlel önmagán, annak először is fizikailag kell a testét rendbe hoznia. Több figyelmet kell szentelni néhány alapvető stresszcsökkentő tényezőnek, mint például a napi legalább 20 perces, intenzív testmozgás. Ez nem lehet azonos a munkával vagy a közlekedéssel (például egy megállóval előbb leszállok a villamosról), mert rendszeresnek, ritmikusnak, szabályozható intenzitásúnak kell lennie és örömet kell okoznia. A testi-lelki erőforrások feltöltését segítik a szabadban végzett tevékenységek is.

Forrás: Thinkstock

Csökkenteni kell vagy teljesen el kell hagyni a dohányzást és a kávét. Ezek sokféle úton csökkentik a stresszel való megküzdés képességét és a rövidtávú pozitív hatást sokszoros áron kell visszafizetnie a szervezetnek. A káros szerek helyett legyen az egészséges étkezésen a hangsúly, naponta hat alkalomra elosztva, egyszerre kisebb mennyiségű élelemmel, betartva a bölcs szabályt: a reggeli legyen olyan, mint a királyé, az ebéd, mint a hercegé és a vacsora, mint a koldusé.

Az éjfél előtti alvás pihentet leginkább

Az alvás nagyon sokat segít a stressz káros hatásainak feldolgozásában, semlegesítésében. Alvás közben a test és az agy is létfontosságú regenerációs folyamatokon megy keresztül. A legtöbb felnőtt alvásigénye napi 7-8 óra között van. Törekedjünk arra, hogy este időben feküdjünk le aludni még annak rovására is, ha fel kell áldozni érte más elfoglaltságokat. A szakemberek szerint a legtöbbet az éjfél előtti alvás pihentet. Jó tudni, hogy a napközbeni alvás is rendkívül hasznos a stressz legyőzésében, ha a biológiai ritmus szerint megfelelő időpontban kerül rá sor (amikor valóban elálmosodunk).

Forrás: Thinkstock

Napi fél óra, amikor csak magunkkal törődünk

Több időt kell tölteni a pozitív emberi kapcsolatokkal, a családdal, kinek-kinek a szeretteivel és az olyan barátokkal, akik lelki feltöltődést adnak. Fokozottan stresszes időszakban is gondoskodjunk arról, hogy több időnk jusson önmagunkra, legalább napi fél óra. Ezt az időt csak olyasmivel szabad eltöltenie, amihez kedvünk van - de nem tévézéssel vagy számítógépezéssel, hanem aktív és konstruktív tevékenységgel.

Sokat segít a relaxáció és a meditáció

Sokat segít, ha a stresszes ember megtanul valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát. Ezek közé tartozik az autogén tréning, amelyet legjobban pszichológusnál, egyéni formában lehet elsajátítani vagy pedig csoportos tanfolyamon. Gyors eredményhez vezet még az úgynevezett "progresszív relaxáció" megtanulása is. A meditáció is sokféle formával rendelkezik és nagyon hasznos, tudományosan is igazolt módszer, amely nagymértékben csökkenti a stresszt. Fontos azonban tudni, hogy a relaxációt és a meditációt is rendszeresen kell gyakorolni ahhoz, hogy kifejtsék jótékony hatásukat.