A szívinfarktus, valamint a keringési problémákkal összefüggő betegségek vezető haláloknak számítanak a Föld számos országában. Amerikában minden harmadik percben meghal valaki keringési elégtelenség miatt, egy másik statisztikai adat arról számol be, hogy az Egyesült Államokban minden ötödik ember érintett a problémában.

Ezek a riasztó adatok azonban nem csak a kontinensen túl érvényesek. Egy friss egészségügyi térkép szerint, amelyet a Global Post az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján szerkesztett meg, vázolja a Föld összes országának legveszélyesebb halálozási kockázatait. A térkép hazánkat is azok közé sorolja, ahol vezető halálok a szív és érrendszeri megbetegedés.

Így hazánkban is óriási kihívás az egészségügy számára ez a probléma, és nem csak a konkrét betegek kezelése, gyógyítása, a számos kardiológiai műtét elvégzése, de a megelőzés is, amelyre óriási erővel fókuszál. Nem véletlenül, hiszen ez az a betegség, amelyet jó esetben soha nem kellene kezelni, az életmód áthangolásával megelőzhető a legtöbb szívbetegség kialakulása.

Forrás: Thinkstock

Kockázati tényezők - esély se legyen azok megjelenésére

Az életkor és a genetikai hajlam kivételével szinte az összes rizikófaktor kiküszöbölhető, így a legfontosabb egészségügyi prevenció néhány ésszerű és valójában nem bonyolult szabály követése lehetne. Ráadásul ezek egyike sem jelent igazán nagy anyagi terhet, a tudatosság és mértékletesség viszont elengedhetetlen.
A kockázati tényezők közé tartozik a cukorbetegség, a túlsúly, a magas koleszterinszint, valamint a magas vérnyomás is – ezek kialakulása is (jó esetben) szintén megelőzhető helyes életmódbeli gyakorlattal.

Alkoholfogyasztás

A mértéktelen alkoholfogyasztás és a szívbetegségek kialakulása között erős az összefüggés. Bár a mai napig zajlik a vita azon, hogy a kevés alkohol inkább jót tesz e a szívnek és a vérkeringésnek vagy ellenkezőleg, abban egyetértenek a szakemberek, hogy a sok alkohol egyértelműen túlzott terhet ró a vérkeringésre, hiszen megemeli a vérnyomást, túlzott működésre készteti a szívet és hatással van az erek rugalmasságára is. A mértéktelent alkoholfogyasztás e mellett az immunrendszer gyilkosa is, és hosszútávú sejt, szövet és szervekre gyakorolt káros hatása is közismert.

Dohányzás

Számos statisztikai adat számol be arról, hogy a dohányzás évekkel rövidíti meg az emberi életet. Számos területen fejti ki ártó hatását, és ezek közül „csak” az egyik a szív és keringési rendszer. A dohányzás az összes többi kockázati tényezőt megelőzve kiemelten káros a szív egészségére. A nikotin érösszehúzó hatása már rövid dohányzási periódus alatt is bizonyítható. Az érfal összehúzódik, sőt gyengül a nikotin hatására, a keringés gyengébbé, erőtlenné válik, a szövetek, szervek pedig nem jutnak elég oxigénhez. Egy erős dohányosnak nem csak a tüdeje, de a szíve és minden szerve fuldoklik. Nem véletlen, hogy a tartósan dohányzó betegeknél gyakran alakul ki érkatasztrófa.

Táplálkozás

A táplálkozás befolyásolja a testsúlyt – a túlsúly pedig egyértelműen óriási teher a vérkeringés számára, és hatalmas, szinte kibírhatatlan munkára kényszeríti a szívet. De hatással van a koleszterinszintre is. Közismert, hogy a koleszterinszint a felelős az erek falán belül lerakódó „pakkokért”, azokért az akadályokért, amelyek végső soron megakadályozzák a normális vérkeringést, és a szív munkáját. A cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszik a táplálkozás. Ugyanakkor éppen a táplálkozás az, ahol a legmegengedőbbek vagyunk magunkkal, pedig az egyszerű és betartható étrend kialakítása nem jelent egyet a lemondással vagy a szervezet éheztetésével.

A zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonából készült péktermékek, a húsfogyasztás mérséklése (áttérés vörös húsról a fehérre, sőt a halra), a sófogyasztás és az erős fűszerek használatának csökkentése nem lehetetlen, ahogy a zsíros ételek kiiktatása sem jelenthet valójában megugorhatatlan akadályt.

Forrás: Thinkstock

Mozgás

A mozgásszegény életmód is káros hatással van a keringésre. Egyrészt mert a tespedő életmód, az egész napi ülés egyenes út a túlsúly felé. E mellett azonban nem titok, hogy a mozgás a teljes szervezetre jótékony hatással van. Felfrissíti a vérkeringést ezzel segíti a friss oxigén szállítását a szövetekhez, rugalmassá teszi az ereket, gyorsítja a káros anyagok eltávolítását, valamint „edzésben tartja” a szívet is.

Elsődleges, másodlagos prevenció

Ez a négy tényező alappillére a szív és érrendszeri betegségek kiküszöbölésének, és természetesen annál hatékonyabb, minél korábbi életkorban válik tudatossá a saját egészségünk megőrzése. Változtatni – új életet kezdeni – azonban soha nem lehet késő, hiszen a másodlagos prevenció is éppolyan fontos, mint amilyen fontos a gyerekkorban elkezdett sport és egészséges étrend.
A másodlagos prevenciónál nagyon fontos megemlíteni a kardiológiai (és teljes körű) szűrővizsgálatokat, hiszen ezek eredményei akár életet is menthetnek.