Míg eddig csupán ajánlások szintjén igyekezték egészségesebb ételekkel ellátni a gyerekeket, addig a 2015-ös évtől már rendelet szabályozza a közétkeztetést. A változások a bölcsődés gyerekektől kezdve a kórházi betegeken át az idősotthonok lakóiig mindenkit érintenek majd, aki közétkeztetésben részesül.

2015 január elsejétől érvénybe lépő, a közétkeztetésre vonatkozó EMMI rendelet a különböző táplálkozás-egészségügyi előírásokat módosítja. A rendelet egészen konkrét mennyiségeket, arányokat, százalékokat, gyakoriságot szab meg – tudtuk meg Fekete Krisztinától, az Országos Egészségfejlesztési Intézet dietetikusától.

A rendelet hatályba lépése hatalmas változást hozhat azokban az intézményekben, ahol a közétkeztető az elmúlt 20-30 évben nem korszerűsítette menüsorát.

Forrás: Thinkstock

Íme, a legfontosabb változások!

A rendeletben főként az egészségügyi kockázatot jelentő túlzott zsiradék-, só- és cukorfogyasztás kérdései jelennek meg. A napi kalóriaszükséglet például óvodai korcsoport esetén 1350-
1650 kcal/nap, és ebben 0,3 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalcium tartalmú tejterméket, 2 adag zöldséget és gyümölcsöt – ebből legalább az egyiknek frissnek kell lennie –, valamint 2 adag gabonaalapú élelmiszert – amelyből 1 egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie – kell felszolgálni, ami lényeges változást jelent az eddigi étkezésekhez képest. Fontos módosítás, hogy a hétköznapokban igen gyakran fogyasztott burgonya bár zöldség, nem tartozik majd bele a napi zöldségadagba. Főfogásként az eddig megszokott piskótakocka vagy aranygaluska sem szerepelhet majd, hiszen azok az édesség kategóriába tartoznak, és nem adhatók önálló második fogásként. A bő zsírban sült ételek heti adagját is maximalizálták, ráadásul azoknál az ételeknél, alapanyagoknál, melyek hosszú távon fogyasztva egészségügyi kockázatot jelentenek, nemcsak gyakoriságot, de minőséget is megszabnak.

Jó hír az allergiásoknak

A tejtermékeknél ez az iskolás korosztálytól felfelé csakis zsírszegény tej felhasználását jelenti majd, és napi fél liternyi tej, vagy ennek megfelelő kalcium tartalmú tejtermék nyújtása lesz kötelező. A hozzáadott sót tartalmazó mártásporok, szószok tiltólistára kerülnek, az adott, korcsoportonként meghatározott napi energiamennyiségen belül pedig adagonként is meg lesz szabva, hogy mennyi lehet a szénhidrát-, a zsír-, a rost- és a fehérjebevitel. Mindemellett végre azok a gyerekek és szülők is fellélegezhetnek, akik eddig speciális diétájuk miatt kényelmetlenségekkel küzdöttek.

Januártól ugyanis minden közétkeztetőnek biztosítania kell a diétás étkeztetést: azoknak a gyerekeknek, akik orvos által diagnosztizált olyan jellegű betegségben szenvednek, mely diétázást igényel – például cukorbetegség, különböző táplálékallergiás megbetegedések – speciális ételeiket minden esetben biztosítani kell. Mivel erre nincs minden konyha felkészülve, más, a környéken működő közétkeztetőtől is megrendelhetik a meghatározott adag ételt.

Forrás: Thinkstock

Segítsünk mi is

A rendeletben foglalt szabályok betartását természetesen rendszeresen ellenőrzik majd, ráadásul nemcsak mennyiségi, hanem minőségi ellenőrzések is lesznek, melyek során analitikai laborvizsgálatokkal vizsgálják meg, hogy az adott menüsor tartalmazza-e a meghatározott vitaminokat és ásványi anyagokat.
A cél viszont az, hogy az elkészült egészséges ételt meg is egye az a gyermek, ehhez pedig szükség van a közétkeztető, a konyha részéről kreativitásra, újdonságok, új technikák bevezetésére, a pedagógusok és a szülők részéről pedig a támogatásra - hangsúlyozta Fekete Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet dietetikusa. "A gyerekeket először is meg kell ismertetni az új ízekkel, beszélgetni velük akár az iskolaújságokon, iskolarádiókon keresztül az újfajta ételekről, a szülőket az értekezleteken megkérni, hogy segítsenek az elfogadás kialakításában, különböző módokon érdekessé tenni az új ízeket, ételeket. Időre és összefogásra van szükség, míg a gyermekek kíváncsiak lesznek az új ízekre, míg elérjük azt, hogy egy jóllakott, elégedett, a szája szélét megnyaló gyerek áll fel egy étkezés után.”

Mi kerül a tányérra?
A Life.hu is foglalkozott már a közétkeztetés kérdésével.  A Mi kerül a tányérra? Bulgur, kuszkusz és hajdina - reformfalatok a közétkeztetésben? című videócikkben riporterünk, Kéky Kira Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral, valamint Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárral beszélgetett a közétkeztetésről.