Ma már mindennek van világnapja, szoktuk mondani legyintve. Mindennek, így természetesen az asztmás megbetegedéseknek is. Május 5-e tehát az Asztma Világnapja, így most a gyermekkori, a serdülőkori és a felnőttkori betegség jellemzőivel is foglalkozunk.

Milyen a hazai helyzet?

Magyarországon a 18 év alatti gyermekek 4-8%-a asztmás, és 90%-uknak allergiához köthető a betegsége. Ezért májusban, a pollenszezon erősödésekor, különös aktualitása lehet a gyermekkori asztmával kapcsolatos kérdéseknek.

Forrás: Thinkstock
!
Az Egyesült Államokban például ez a hónap hagyományosan az Asztma és Allergia Hónapja.

A légutak krónikus gyulladásával járó betegség tünetei - gyakori köhögés, légzési nehézségek, szorító érzés a mellkasban - különböző életkorban jelentkezhetnek először, de serdülőkorban a tünetek általában jelentősen enyhülnek, az esetek többségében teljesen el is múlnak. Ezért is terjedt el a köztudatban, hogy az asztmát kinövik a gyerekek, és el is lehet felejteni azt a sok kellemetlenséget, amit ez a betegség okozott. Egy olyan betegség azonban, amely a jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, nyilvánvalóan nem múlik el a gyermek növekedésével sem.

A szüleink miatt leszünk asztmásak?
Mivel az utóbbi évtizedekben az asztma is felzárkózott a népbetegségek sorába, okkal merül fel bennünk a kérdés, mégis mi okozza ezt a krónikus betegséget. A válasz már jó ideje megosztja a szakértők táborát: vannak, akik fiziológiai okokat, mások inkább pszichés faktorokat sejtenek a hátterében. Korábban utánajártunk, mivel érvelnek az utóbbi tábor tagjai.

Mitől függ, ki lesz beteg?

A gyermekkorú asztmás betegek mintegy fele ötéves kora előtt tapasztalja először a tüneteket. Az asztmás hajlam genetikai okokra vezethető vissza, de a betegség kialakulásában és súlyosságában már nagy szerepe van a külső körülményeknek, elsősorban az allergiát okozó anyagoknak. A gyerekkel egy lakásban élő hozzátartozó dohányzása is allergiás kockázatot jelenthet - az orvossal való kapcsolat során igen fontos, hogy az asztmás beteg szülei pontosan leírják a környezetet, a gyermek környezetében lévő potenciális veszélyforrásokat.

Forrás: Thinkstock

A környezeti tényezők egy része - pl. a városi levegő - nem befolyásolható, más része viszont igen, és az orvos tanácsainak betartásával jelentősen enyhíthető a betegség, javítható az asztmás gyerek közérzete, és nem utolsósorban csökkenthető a szükséges gyógyszermennyiség.

Mégsem okoz asztmát a penész: Nem káros a lakásban
Világszerte számos kutatás megállapította, hogy a nedves falak növelik a légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát. Azt azonban nem tudni biztosan, hogy ilyenkor a levegőben a por, vagy valamilyen más anyag okozza a különböző kórképeket. Idáig az orvosok többsége a penészgombát mint biológiai szennyezőanyagot is az okok közé sorolta. Hogy ez káros-e, vagy sem a gyerekszobában, kiderül korábbi cikkünkből.

Ki lehet nőni?

Az asztmás gyermekek többségénél is elérhető a kontrollált állapot a megfelelő terápia beállításával. Serdülőkorban pedig a legtöbb asztmás gyermeknél látványos javulás következik be, többségüknél a teljes tünetmentességnek is örülhetnek a betegek és hozzátartozóik. A tapasztalatok szerint azonban sokan ekkor követik el azt a hibát, hogy gyógyultnak tekintik gyermeküket, és feleslegesnek tartják a további gyógyszeres kezelést.

Forrás: Thinkstock

A betegség enyhülése, vagy a tünetmentesség mindenképpen örvendetes fejlemény, és valóban felveti a gyógyszerszedés csökkentésének, esetleg teljes elhagyásának lehetőségét. Ezt azonban csakis orvosi konzultáció mellett, az orvos tanácsait szigorúan betartva szabad megtenni, még akkor is, ha már hosszú ideje tünetmentes a beteg. A gyógyszerek hirtelen elhagyásának negatív következményei – azaz a tünetek súlyosabb formában való jelentkezése - akár 12 órán belül is bekövetkezhetnek, de ez az idő lehet egy hónap is.

A beteget, a betegség történetét és a gyógyszeres kezelést ismerő orvos tudja csak megmondani, hogy milyen ütemben szabad csökkenteni és elhagyni a gyógyszereket. Érthető, ha egy asztmás beteg az állapotjavulásakor szeretne a betegségtudatától is megszabadulni, és türelmetlenséget vált ki belőle az orvos által javasolt fokozatosság - holott éppen a kontrollált gyógyszercsökkentés biztosítja a tünetmentesség tartósságát.

Különbségek gyermek- és felnőttkori asztma között
Amerikai kutatók szerint azok, akik már gyermekkoruk óta asztmásak, nagy valószínűséggel egészen más betegségtől szenvednek, mint a felnőtt korban megbetegedők. Az Origo cikkét a témában itt érheted el.

A tünetmentesség fenntartható?

Az asztma serdülőkori enyhülését nem a légutak gyulladásának megszűnése, hanem a gyermek növekedése eredményezi: a növekedéssel együtt ugyanis tágulnak a légutak is. Szigorúan a betegség tényét nézve tehát az asztma nem nőhető ki, ugyanakkor a serdülőkorban elért tünetmentesség igen jelentős és pozitív fejlemény, amelyet a megfelelő terápiával fenn lehet tartani, vagyis a betegséget a tünetmentesség szintjén lehet kontrollálni.

Forrás: Thinkstock

A jól kontrollált asztmás beteg korlátozásoktól mentes életet élhet, intenzíven sportolhat. Alapvető fontosságú, hogy akinél már megállapították az asztmát, annál mindig legyen rohamoldó, akármilyen régóta is nem jelentkeztek asztmás rohamok. Ez, ha úgy tetszik, élethosszig tartó készültséget jelent - de egy mindig zsebben lévő inhalátor nem feltétlenül a betegségre kell, hogy emlékeztessen, hanem arra, hogy korszerű gyógyszerek és eszközök védik az asztmás betegeket, és teszik lehetővé többségük számára az egészséges emberekre jellemző életminőséget és életvitelt.

Így segít a sótégla allergia, asztma ellen
A sóbarlangok előnyeiről sokan, sokféleképpen írtak már. Az asztma és más légúti megbetegedések kezelésére hatékonyan használható sóterápiáért azonban ezentúl nem kell feltétlenül kimozdulni otthonról. A részletekért kattints ide!