Mindenki kíváncsi arra, hogy mit hoz a jövő, és vajon lesznek-e olyan új orvostudományi áttörések, amelyek akár a mi életünket is befolyásolhatják. Csodák persze nincsenek, az előrejelzések szerint azonban számíthatunk rá, hogy a közeljövőben teljesen megváltozik majd az orvostudomány hozzáállása néhány nagyon fontos témában. Íme.
A transzlációs orvoslás a jövő?
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem övezi az úgynevezett transzlációs kutatásokat. A transzlációs medicinát egyfajta hídként értelmezik, ami összeköti egymással az alapkutatásokat és a klinikai alkalmazásokat. Ezeknek a kutatásoknak hála ugyanis hatalmas mennyiségű adat és tudás halmozódott fel, amelynek csak egy kicsi, elenyésző része került be a klinikai gyakorlatba.
A transzlációs orvoslás célja, hogy minél rövidebb időn belül és minél hatékonyabban sikerüljön áthidalni ezt a nagy szakadékot a tudományos felfedezések és a háziorvosok számára is elérhető gyógymódok között.
Alkalmazások az egészség szolgálatában
A modern precíziós orvoslás már egy ideje útjára indult, lényege, hogy a gyógyítás folyamata legyen minél személyre szabottabb. Ehhez azonban számtalan adatra van szükség, hiszen a testsúly, a vérnyomás, a szívritmus vagy éppen a hőmérséklet is befolyásolhatja, hogy milyen kezelést kell kapnunk.
Mindezeket egyre inkább hordozható eszközök fogják mérni, amelyek egyből felállítanak egy algoritmust is, és egy alkalmazáson keresztül azonnal tanácsokat is kapunk arra nézve, mit változtassunk például az étrendünkön. Emellett a skizofréniával küzdőket egy online avatar segítheti majd, a depresszióval küzdőket pedig virtuális valóságon keresztül részesíthetik megfelelő terápiában.
Mindennek az oka a belekben
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az a néhány évvel ezelőtti felfedezés, miszerint a bőrön vagy a belekben élő baktériumtömegek hatalmas szerepet játszanak a szervezet működésében.
Ez azt jelenti, hogy nem csupán védelmi funkciókat látnak el, hanem olyan meghatározó folyamatokban is részt vesznek, mint a gyógyítás és az anyagcsere. Ezt méri fel és tanulmányozza többek között az úgynevezett The British Gut Project, amelynek célja, hogy a belek mikrobiális tartalmát vizsgálva következtetéseket vonjon le, és a helyes táplálkozás és étrend-kiegészítők segítségével befolyásolják, esetenként visszaállítsák a szervezet helyes működését.
A következő egészségügyi kihívás
A korai halálozás és a különféle szervi megbetegedések egyik jelentős oka manapság a 15–49 évesek körében az alkohol, ami mellé még a dohányzás, a helytelen étrend, az elhízás és a kezeletlen vérnyomás sorakoznak fel.
A dohányzással kapcsolatban az utóbbi években számos szigorító intézkedés született, és a várható élettartam fokozatosan nő a fejlett országokban, de sajnos még mindig az a helyzet, hogy például Angliában egy jómódú férfi 9, egy jómódú nő pedig 7 évvel él tovább, mint rosszabb anyagi körülmények között élő kortársa.
A Zika és egy másik, rég elfeledett betegség
A Zika-vírus várhatóan továbbra is veszélyt jelent, ezért a szükséges óvintézkedéseket mindenkinek meg kell tennie, aki fertőzött területekre utazik, ám az Egyesült Királyságban a skorbut is ismét felütötte a fejét.
Ennek hátterében főleg a túl kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás áll. Legnagyobb veszélyben az alkoholisták, a kábítószer-használók és a hajléktalanok vannak, védekezni ellene pedig kellő mennyiségű C-vitaminnal lehet.
Reformok a fájdalomcsillapításban?
Az aneszteziológusok körében a morfin fájdalomcsillapító szerepét egyre inkább átveszi a ketamin, amelyet orrspray-n keresztül is adhatunk.
Az utcán drogként is terjed ez a szer, amely hosszabb időre képes kiszakítani a valóságból, és gyakran hallucinációkkal jár együtt, ezért egyelőre főleg gyerekeknél alkalmazzák érzéstelenítésre, akik kevésbé fogékonyak a szer tudatmódosító hatására.
Gyógyíthatóvá válik a gyógyíthatatlan?
Reménykeltő eredmények vannak kilátásban néhány betegséggel kapcsolatban is, az egyik a demencia, amelyen lehet, hogy egy brimonidine nevű szer fog segíteni, melyet a glaukóma esetében már alkalmaznak.
A másik az egyes típusú cukorbetegség, amelyet remények szerint hamarosan mesterséges hasnyálmiriggyel tudnak majd karbantartani az orvosok, ami folyamatosan ellenőrzi a beteg vércukorszintjét, és szükség esetén megfelelő mennyiségű inzulint juttat a szervezetbe.