Gyökereztesd a hulladékot: így zöldítheted az otthonodat a konyhai maradékból

hajtatás növények konyhai maradék magazin gyökereztetés
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ne vásároljunk drágán dísznövényeket, ha magunk is tudunk "készíteni". Sőt, ezzel a módszerrel hódolunk az újrahasznosításnak, csökkentjük a szemét mennyiségét és egy kis zöld színt, vidámságot is csempészhetünk az otthonunkba.

Előfordulhat, hogy egyes, idősebb növényekkel elsőre kudarcot vallunk és nem eresztenek gyökeret, de ne adjuk fel, próbálkozzunk újra. Lássuk, miket érdemes megmenteni a kukától, melyek azok a hulladékok, melyeket érdemes gyökereztetni!

Új- vagy póréhagyma, a garantált siker

Kezdésként hajtassunk valamilyen hagymafélét, ugyanis ezek azok, melyeknek a maradékai szinte biztosan gyökeret eresztenek. Előfordulhat, hogy a boltokban kapható egy-egy öregebb példány megmakacsolja magát, de még a kezdő kertészpalánták is sikert érhetnek el az új- vagy a póréhagymával. Előbbit ráadásul csokorban árulják, így rögtön több darabbal is kísérletezhetünk.

A hajtatáshoz a növény legalsó részére lesz szükségünk, pontosabban az aljától számítva egy 8-12 centiméteres darabra. Ezeket a hagymaszárakat helyezzük egy pohár vízbe és tegyük napos, meleg helyre. Arra figyeljünk, hogy a szárak teteje ne kerüljön víz alá, legyenek tehát nekitámasztva a pohár oldalának. Nem kell sok víz a hajtatáshoz, elég három-négy centi magasan megtölteni a poharat és pár naponta lecserélni friss vízre.

Egy-két hét után már láthatóak lesznek az új gyökerek, emellett a hagymaszár felső része is nőni kezd, sötétzöld hajtásként terem "újra" a növény. Két hét után már sor kerülhet a földbe ültetésre, ahol a tápanyagban dús talajban tovább fejlődhet és nőhet a hagyma, amely a kukában landolt volna.

A finom, szép levelű cékla

Ha gyökereztetésről van szó, talán csak keveseknek jut eszébe a csodazöldségként is emlegetett cékla, ám ezt a növényt is életben lehet tartani egy kis odafigyeléssel. A hajtatáshoz a növény tetejére lesz szükségünk, ugyanis ebből bújnak majd elő az új hajtások, a vörös-zöld színben pompázó, ízletes levelek.

Az eljárás hasonló a hagymánál alkalmazotthoz, ugyanis a fel nem használt és el nem fogyasztott részt, jelen esetben a zöldség tetejét fogjuk megmenteni. Ehhez olyan növényre van szükségünk, amelynek meghagyták a leveleit, vagy egy részét a szárnak. Érdemes felkutatni a diszkontláncokat vagy a kis piacokat egy ilyen, a videóban is látható példányért.

Ha megvan a megfelelő cékla, "skalpoljuk meg" a növényt, és tegyük egy tálka vízbe a levágott darabot, de ügyeljünk rá, hogy ne lepje el teljesen a víz.

Választhatjuk azt a módszert is, hogy egy benedvesített papír törlőkendőre helyezzük a "skalpot", ez esetben naponta ellenőrizzük, hogy eléggé nedves-e a "talaj". A "skalp" várhatóan egy-két héten belül látható növekedésnek indul és hozni fogja az újabb leveleket, melyek ehetőek és remekül feldobják a salátát, de akár szobanövényként kezelve is a lakás dísze lehet a piros-zöld növény.

Avokádó, a türelemjáték

Ne ezzel kezdjük a hulladékmentéssel egybekötött lakászöldítést. Az avokádó gyökereztetése és hajtatása ugyanis kényes, sőt macerás, és lehet, hogy az első egy-két alkalommal nem is járunk sikerrel. Érdemes megnézni több videót is arról, hogyan kell bánni a maggal, amelyből aztán az új növény kifejlődik.

Az első lépés, hogy vásároljunk egy avokádót, majd óvatosan távolítsuk el a magját. A főzős videókban mindezt úgy teszik, hogy belevágják a kést, elfordítják és kihúzzák a magot, ám most ne ezt az utat kövessük. Az újratermesztés esetén igyekezzünk sértetlenül hagyni a magot. A következő lépésben mossuk le róla az avokádó húsának maradékát és távolítsuk el a barna, vékony kérget.

Ezután nedvesítsünk be egy-két kocka papír törlőkendőt, csavarjuk a megpucolt mag köré, és helyezzük az egészet egy műanyag zacskóba és zárjuk le vagy kössük be a nyílást. Ezzel biztosítjuk a megfelelő páratartalmat. Ezután a zacskót helyezzük egy száraz, hűvös helyre. A mag egy-két, esetleg négy hét alatt gyökeret ereszt, melyet majd vízbe kell lógatnunk.

Ha nincs olyan vázánk, poharunk vagy üvegedényünk, melynek a szája kisebb lenne, mint a mag, akkor szúrjunk fogpiszkálókat a mag oldalába három-négy helyen, hogy a mag majd erre támaszkodva megálljon az edény peremén. Ehelyett választhatjuk azt a megoldást is, mely a fenti videóban látható 4:11-nél, hogy egy kis "papírkosárkában" ül a növény. Fontos, hogy a magot ne érje víz, csakis a gyökeret. A mag hetek alatt hosszabb gyökeret ereszt és beindul a levélhajtás is.

Akkor jön el az ideje a földbe ültetésnek, amikor a növény már nem nő tovább, vagy látványosan lelassul a terebélyesedése. Ahhoz, hogy fánk legyen, esetleg termést is hozzon a növény, több évre és a magyarnál melegebb klímára lenne szükség, ám az avokádófa dísznövényként is szép éke a lakásnak.

A petrezselyemszerű szárzeller

Jótékony (kissé vízhajtó) hatása miatt közkedvelt csemege a szárzeller. Nemcsak mártogatós mellé, hanem magában ropogtatva is finom, nem beszélve arról, hogy a klasszikus bolognai ragu egyik elengedhetetlen eleme. A szárzeller alját felhasználhatjuk levesekben, ugyanis bővelkedik ízanyagban, viszont elfogyasztani ritkán szoktuk.

A kidobandó részből viszont újrahajtathatjuk a növényt, méghozzá elég jó sikerrel. Ehhez nem kell mást tenni, mint 6-8 centire a végétől levágni a szárzeller alját és beleültetni egy-két centi vízbe. Minden esetben használjunk üvegedényt (poharat, befőttesüveget vagy vázát, ugyanis arra van szükség, hogy minél több fény érje a növényt), amit helyezzünk világos helyre.

A szárzeller egy-két napon belül új hajtást hoz és megjelennek az apró levelek. Az ültetésig várjuk meg, amíg kibújnak a gyökerek. A szárzeller levelét felhasználhatjuk levesekben vagy salátákhoz is.

Ha egy kis egzotikumra vágysz, növessz ananászt

Biztosan többen is elgondolkodtak már azon, milyen kár, hogy ki kell dobni az ananászok mutatós, leveles koronáját. A válasz: nem kell! A szaknyelvben a növény üstökének nevezett részt ugyanis felhasználhatjuk a hajtatás során és kis odafigyeléssel, és kis szerencsével új dísznövénnyel gazdagodhat az otthonunk.

Vegyünk a boltban egy ananászt, majd vágjuk le úgy a tetejét, hogy a levelek alatt hagyjunk egy-két centit a gyümölcsből. Fejtsük le róla a húst, majd távolítsuk el az ananász üstökének legalsó leveleit. Nagyjából 5-6 centi hosszú "törzset" kell kapjunk, amelyet majd bele tudunk lógatni a vízbe. Válasszunk egy üvegedényt, és töltsük meg annyi vízzel. hogy ellepje a "törzset", de a leveleket már ne érje. A vizet érdemes két-három naponta lecserélni, vagy pótolni, ami elpárolgott.

Ne essünk kétségbe, ha egy-két hét alatt semmi sem történik, és nem jelennek meg a gyökerek. Várjunk még egy kicsit, ugyanis akár egy hónapra is szüksége lehet az üstöknek arra, hogy gyökeret eresszen.

Ha megjelentek a gyökerek, akkor jöhet az ültetés. Erre a célra a homok és föld keverékéből álló talaj a megfelelő. Ahhoz, hogy az ananász meggyökeresedjen, világos és meleg helyre, valamint párás környezetre van szükség – olvasható a CityGreen cikkében. A párás környezet szimulálására húzzunk egy zacskót a cserépbe ültetett ananászüstökre, de időnként szellőztessük meg a növényt.

Ideális esetben újabb egy-másfél hónap után az ananász meggyökeresedik. Ha ez megtörtént, leszedhetjük a zacskót, majd ugyanúgy kell gondoznunk, mint egy kifejlett növényt – írja a portál.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.